Jóváhagyták az ír mentőcsomagot

Az írek a pénz jelentős részét a válságos helyzetbe került bankrendszerük megszilárdítására fordítják majd. Tíz milliárd eurót azonnal banki feltőkésítésre fordítanak, 25-öt pedig a bankszektor esetleges további pénzügyi "injekciózásának" céljára tesznek félre. Az ír bankok a korábbi években eszközölt, nagyon kockázatos hitelkihelyezéseik következtében jutottak a tönk szélére.

Az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozása előtt hétfő este az euróval fizető országok pénzügyi tárcavezetői előzetes megbeszélést tartottak. Arra a közös következtetésre jutottak, hogy nincs szükség az "európai pénzügyi stabilitási eszközként" emlegetett mentőkeret bővítésére, a készenlétben álló pénz elég a nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő országok megsegítésére.

"Nem hoztunk új döntéseket" - közölte Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az úgynevezett eurócsoport elnöke a késő estébe nyúlt brüsszeli eszmecsere utáni sajtótájékoztatón.

Előzőleg elhangzottak olyan feltételezések, hogy a görög, majd az ír mentőcsomag elfogadása nyomán fel kell tölteni a mentőkeretet, és ezzel kell bátorító jelzést adni a pénzügyi veszélyzónába került, vagy ahhoz közelítő további országoknak. Főként Portugáliát emlegetik ebben az értelemben.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek azonban most nem azt a megoldást választották, hogy a pénzügyi piacok megnyugtatása végett az eddiginél is robusztusabbá tegyék a készenlétbe helyezett mentőkeretet, hanem - az ülésről kiszivárgott értesülések szerint - inkább azt, hogy bírálatokat fogalmazzanak meg Lisszabon címére, mondván, a kormány egyelőre nem tett meg minden tőle telhetőt a költségvetési és versenyképességi gondok kezelése érdekében.

A mentőkeret - elsősorban Belgium által szorgalmazott - bővítésének ötlete mellett az előző napon az is felmerült, történetesen éppen Juncker, valamint Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter részéről, hogy páneurópai kötvényeket lehetne kibocsátani. Az eurócsoport ülésén azonban ettől is elzárkóztak.