Kérdés, hogyan számolnak

Nemcsak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, hanem az EU-nak és így később saját magának is komoly fejtörést okoz a kormány a pénteken késő éjszaka a T. Háznak benyújtott, a kasszák meggyengítésére törekvő törvényjavaslatával. Az ugyanis kétséges, az uniós statisztikusok a magyar államháztartási adatok vizsgálata során rábólintanak arra, hogy a kormány egy év alatt bekebelezze és el is számolja a magánnyugdíjpénztárak tizenkét év alatt felhalmozott vagyonát.
Hasonló kormányzati manőverre az EU történetében nem is akad precedens, a szokásos eredményszemléletű kimutatás pedig meglehetősen faramuci helyzetet teremtene. E szerint a bevételeket és a kiadásokat felmerülésük dátuma szerint kell figyelembe venni. Így a magánnyugdíjpénztárakat illető, az utóbbi években 8 százaléknyi, korábban valamivel kisebb arányú járulékot arra az évre kellene elszámolni, amikor azt a tagok a magánkasszákba befizették. Vagyis a maximum mintegy 3000 milliárd forintnyi vagyon az utóbbi tizenkét év államháztartási egyenlegét javítaná.

Hogy mennyivel, az éppen egy a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) készült háttéranyagból derül ki. Ennek tanúsága szerint magánnyugdíjpénztárak nélkül hazánk már 2008-ban teljesítette volna a maastrichti deficitlimitet, 2,2 százalékos GDP-arányos hiánnyal. A hiány pedig mind tavaly, mind az idén néhány tized százalékkal 3 százalék alatt alakulna. Éppen ez az az érv, amelyre alapozva hazánk és további nyolc tagállam még az ősz elején kezdeményezte az uniós szabályok módosítását annak érdekében, hogy az úgynevezett második pillérnek (a magánnyugdíjpénztáraknak) fizetett járulék ne növelje a kormányzati szektor hiányát, a tulajdonukban lévő állampapírok pedig az államadósságot.

A brüsszeli döntéshozókat ez nem hatotta meg, ha azonban a kormányzati tervek szerint gyakorlatilag sor kerül a második pillér államosítására, ugyanez az érv visszafelé sülhet el. Hazánk ugyanis nem sokat nyer azzal, ha a kormány manővere immár az uniós statisztikusokat is meggyőzi, a magánnyugdíjpénztárak valóban az államháztartás körébe tartoznak. Visszamenőlegesen ugyanis hiába korrigálják mind a deficit, mind az államadósság mértékét, a két-három évvel ezelőtti kamatfelárakon és államkötvény-hozamokon ez már nem segít, és nem teszi semmissé az utóbbi évek túlzottdeficit-eljárását sem.
Minden bizonnyal ezzel Brüsszelben is tisztában vannak, ezért is számítanak sokan arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyont mint állami bevételt végül a jövőre „vetíti ki” az EU, vagyis azt több év alatt kell egyenlő részletekben elszámolni.

Erre számíthatott az NGM is akkor, amikor a jövő évi büdzsében csak 530 milliárd forintot vett figyelembe, vagyis a teljes pénztári vagyon bő hatodát. Ekkora „mankóval” a magyar költségvetés a következő években mindenképpen képes lesz 3 százalék alatti deficitet produkálni, további kérdés azonban, hogy ezzel megszűnik-e a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szemben. Az EU ugyanis könnyen úgy ítélheti meg, hogy az egyenlegjavulás egyszeri tételek eredője, a költségvetés szerkezetébe ténylegesen 3 százalék feletti hiányt „kódoltak be”. Ami 2011-et illeti, ez így is van, a visszalépők 530 milliárdja nélkül valóban nem teljesülne a maastrichti küszöb. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy a visszatérők portfóliójában lévő állampapírokat bevonják, ez a következő évek kamatterhét csökkenti, vagyis hosszú távon javítja a büdzsé egyenlegét, számítások szerint a GDP arányában 0,5-0,7 százalékkal.

Arra is van esély, hogy a kaszszák vagyonát az unió a tetemes összeg ellenére „sima” tőkebevételnek minősíti, ez esetben pedig az átlépés évében lehet azt elszámolni. Ha ez így történne, költségvetési rekord dőlne meg 2011-ben, a büdzsé egyenlege ugyanis 6–7 százalék közötti többletet mutatna. A magán-nyugdíjpénztári vagyon elszámolása kapcsán egyébként nem mellékes körülmény, hogy „a nyugdíjreform költségét” hazánk 2005 és 2009 között egyszer már érvényesítette az államháztartási kimutatásban. Öt év alatt a járulékkiesés 100, 80, 60, 40 és 20 százalékával mérsékelhettük a büdzsé hiányát. A mostani elszámolási vita során ez minden bizonnyal visszaköszön majd.

Azok, akik a jövőben is magán-nyugdíjpénztári tagok kívánnak maradni, ebbéli szándékukat jövő év január 31-ig a nyugdíj-biztosítási igazgatóságokon jelezhetik. A tervezetben valóban szerepel az, hogy a kasszatagok jövedelme 2011. december 1-jétől az állami nyugdíj megállapításánál nem vehető figyelembe. A 2010. november 1. és 2011. november 31. közötti időszakra azonban – a járulékátirányítás miatt – a nyugdíjellátás teljes egészében az állami pillérből származik majd.

Azok, akik visszalépésük során a kifizetett reálhozamukat önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba helyezik, 20 százalékos, de maximum 300 ezer forintos adó-visszatérítést kapnak.

Az állami tb-ben bevezetendő egyéni számla nem lesz örökölhető, „cserébe” az érintettek egy még kidolgozásra váró özvegyi járadékot kapnak.

Megszűnik a pénztárak garanciaalapja is (összegét a kasszatagok között osztják szét), a szigorú működési feltételek (többek között a 0,9 százalékos működésiköltség-limit) csak a magánnyugdíjpénztárakra vonatkoznak, az önkéntesekre nem.

Azok, akik a jövőben is magán-nyugdíjpénztári tagok kívánnak maradni, ebbéli szándékukat jövő év január 31-ig a nyugdíj-biztosítási igazgatóságokon jelezhetik. A tervezetben valóban szerepel az, hogy a kasszatagok jövedelme 2011. december 1-jétől az állami nyugdíj megállapításánál nem vehető figyelembe. A 2010. november 1. és 2011. november 31. közötti időszakra azonban – a járulékátirányítás miatt – a nyugdíjellátás teljes egészében az állami pillérből származik majd.

Azok, akik visszalépésük során a kifizetett reálhozamukat önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba helyezik, 20 százalékos, de maximum 300 ezer forintos adó-visszatérítést kapnak.

Az állami tb-ben bevezetendő egyéni számla nem lesz örökölhető, „cserébe” az érintettek egy még kidolgozásra váró özvegyi járadékot kapnak.

Megszűnik a pénztárak garanciaalapja is (összegét a kasszatagok között osztják szét), a szigorú működési feltételek (többek között a 0,9 százalékos működésiköltség-limit) csak a magánnyugdíjpénztárakra vonatkoznak, az önkéntesekre nem. A hitelminősítők Nem várt sokáig a Fitch Ratings: máris jelezte, hogy az év végéig leminősítheti Magyarországot. A Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozva egyik igazgatójuk, David Heslam közölte: a nyugdíjreform irányváltása negatívan hat a közfinanszírozás középtávú fenntarthatóságára. Azt is jelezte, a válságadókkal is a kiadásokat finanszírozzák csupán, s nem látszik az elmúlt évek kiigazításának a folytatása.

Magyarország szuverén adósságát mind a három irányadó hitelminősítő közepes befektetési sávban tartja, ám a Standard & Poor’snál BBB mínusz, a Moody’snál Baa1, míg a Fitchnél BBB a besorolás. -->