BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Két stadionnyi pénzt költenek a Kossuth térre

A Budapestnek juttatott központi forrásokból kiemelkedik a Kossuth tér 17,3 milliárdos fejlesztése, a 4-es metró 15 milliárdos, illetve a közösségi közlekedés 10 milliárdos támogatása a büdzsé 2014-es tervezetben.

A főváros jövő évi büdzséjének még nem készült el a tervezete, a központi költségvetés 2014. évi tervezetében már szerepelnek jelentős Budapestet érintő fejlesztések és támogatások. Az általunk már taglalt sportberuházások (például a Nemzeti Olimpiai Központra 2017-ig 128 milliárdot költenek, a ferencvárosi stadion 12,5 milliárd lesz, a vizes vb fejlesztései 20 milliárdba kerülnek) mellett a legjelentősebb beruházás a Kossuth tér rekonstrukciója lesz, melyre két év alatt mintegy 27,3 milliárdot szánnak. Az Országház alatt létrehoznak egy látogató központot, 600 férőhelyes, háromszintes mélygarázst, növelik a zöldfelületek arányát.

A központi büdzsé jövőre 15 milliárddal támogatja a 4-es metró építését, melyre korábban 691 millió eurós hitelkeretre szerződtek és eddig 472 millió eurót hívtak le. Jelentős beruházás lesz jövőre az akadémia Bölcsészet és Társadalomtudományok Kutatóházának kialakítása 3,6 milliárdért. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Innovációs és Tudásparkjának kialakítására 3 milliárdot, a Ludovika Campusra 1,151 milliárdot terveznek. Az utóbbi intézményben működő Nemzeti Közszolgálati Egyetemet a igazságügyi tárcán keresztül 3,688 milliárd forinttal támogatják 2014-ben. A szintén a tárcához tartozó Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központra 600 millió terveznek.

Jelentős tétel lesz a Pest megyei bíróság épületének 4,469 milliárd forintos rekonstrukciója. Az adóhivatal három épületének felújítása 3 milliárdba kerül majd, ennek jövő évi költsége 1 milliárd lesz. A Nemzeti Lovarda fejlesztésére 600 milliót szánnak. A Budai Várban 605,5 millió terveznek a Szent György tér és a Mátyás templom rekonstrukciójára. A pesthidegkúti Klebelsberg kastély felújítására 620 milliót adnak. Budapestre kerül az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, melyet 460 millióval támogatnak. A központi büdzsé finanszírozza a Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivált is, 2017-ig összesen 7,29 milliárdért.

Az önkormányzati működéssel kapcsolatban a főváros az államtól 10 milliárdot kap a kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladatokra. Az uniós rendelet alapján a támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget. Egyéb önkormányzati feladatokra 2 milliárdot kap kiegészítő támogatásként a főváros. Ugyancsak kétmilliárd jön egyéb fejlesztésekre. Ebben benne van a Széll Kálmán tér felújítása, a budai fonódó villamoshálózat kiépítése és a fogaskerekű felújítása és meghosszabbítása is, a Káposztásmegyer vasúti megállóhely fejlesztése (összesen 1 milliárdos kerettel).

Tervezik a Római parti árvízvédelmi védmű megvalósítását (500 millió), az országos főutak karbantartását (500 millió). Külön 1,5 milliárdos keret lesz a belterületi utak burkolására is. A parlamenti döntés után még nem zajlott le a népszavazás a Normafát érintő fejlesztéséről, de már 620 millió terveznek arra, hogy a természetvédelmi területen „a sí sportág népszerűsítésén alapuló, négy évszakos használatot lehetővé tevő, európai színvonalú sportközpontot" alakítsanak ki. A teljes beruházást 5 milliárdra kalkulálták, a fogaskerekű meghosszabbítása 15 milliárdba kerülhet. Az állam 550 milliós keretet ad a fővárosnak a zöldterületei és az azon lévő építmények fenntartására. A múzeumok, könyvtárak és a közművelődés 677,9 millió kap a főváros, ugyanennyi lesz a kerületi önkormányzatok közművelődési támogatása.

Még közel 70 milliárdos adósság

A főváros büdzséjét csak az után alkothatják meg, miután elfogadták a központi költségvetést. A 2014. évi koncepciót áprilisban elfogadta a közgyűlés. Ezek szerint nem tervezhető működési hiány, maradéktalanul teljesíteni kell a hitelszerződésekben vállalt kötelezettségeket, a közösségi közlekedési szolgáltatást a rendelkezésre álló forrásokhoz kell igazítani. Új kötelezettség csak új külső forrás biztosításával vállalható, kivéve a magas támogatási intenzitást élvező, uniós társfinanszírozású fejlesztések. A nemzetgazdasági tárca közölte lapunkkal: Budapestnek jelenleg 69,3 milliárd forintos adósságállománya van, ami 173,4 milliárdról csökkent le az idén az adósságkonszolidáció után.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.