BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Keveset számít a Magyarország leminősítése

A BB-kategórián belül mindegy az előjel, ezért mérsékelt a hatása a leminősítésnek a piacon. A rengeteg külföldi forrás viszont nem a gazdaságpolitika miatt jött Magyarországra. A magyarországi hosszú távú államadósságot szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt sorolta át a Moody’s a bóvli kategóriába 15 év után, majd a hitelminősítőt néhány héttel később az S&P és a Fitch is követte. A befektetésre nem ajánlott kategória azonban a jelek szerint csak egy rövidebb átmeneti időszakra vette el a befektetők kedvét a magyarországi hitelpapíroktól.

Sosem volt még korábban ilyen rossz a magyar államadósság besorolása az Standard & Poor’s hitelminősítőnél, mint a múlt péntek óta, ennek ellenére a piacon alig látszik valami a leértékelésből. „Sok intézményi befektetőnél nem tesznek különbséget a BB és a BB+ besorolás között, csak a BB és a BBB között, ez a finomhangolás már szükségtelen ahhoz képest, hogy milyen gyorsan változik a világ” – magyarázza Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. A BBB még befektetésre ajánlott kategóriának minősül, a BB pedig már bóvlinak, az előjelektől függetlenül.

Az állampapírhozamokra ezért csak mérsékelten hatott tegnap a leminősítés híre. A friss referenciahozamok mindössze 2-8 bázisponttal emelkedtek péntek óta, a tízéves forint államkötvények hozama még mindig 7 százalék alatt van, a 15 éves hitelpapíré is éppen hogy csak átlépte a 7 százalékot.

A magyarországi hosszú távú államadósságot szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt sorolta át a Moody’s a bóvli kategóriába 15 év után, majd a hitelminősítőt néhány héttel később az S&P és a Fitch is követte. A befektetésre nem ajánlott kategória azonban a jelek szerint csak egy rövidebb átmeneti időszakra vette el a befektetők kedvét a magyarországi hitelpapíroktól. Jelenleg is történelmi csúcson van a külföldi befektetők állampapír-állománya. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss adatai szerint 4940,3 milliárd forintnyi forint állampapír van a külföldiek kezében, ez csaknem 1200 milliárddal több a tavaly november végi szintnél.

A szakemberek szerint viszont egyáltalán nem az itteni gazdaságpolitikának köszönhető, hogy, ami miatt ideáramlott a rengeteg külföldi tőke. „Az idei esztendő annak az éve, amikor a feltörekvő piaci kötvények teljes polgárjogot nyertek a befektetési piacok világában. Ezek az eszközök most már nem számítanak kuriózumnak vagy egzotikumnak” – magyarázza Orbán. A magyarországi állampapírok is ennek a trendnek a haszonélvezői, ennek köszönhető, hogy rendkívül erős évet tudhat maga mögött az állampapírpiacunk. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az idén ez a folyamat már így is marad, azt viszont, hogy jövőre mi várható, még nem lehet tudni.

Határt szabhat a kamatvágásnak
A leminősítés persze negatívan hathat a piaci hangulatra, és akár a kamatvágási ciklusnak is határt szabhat. Ma délután viszont valószínűleg még tovább folytatódik a kamatvágás. „A pénteki leminősítést követően nem volt érdemi mozgás a hazai piacon, továbbra is stabilak a magyar eszközök, így tovább folytatódhat a jegybanki lazítás” – nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, rajta kívül Duronelly, és Orbán is vágást vár a mai kamatdöntő ülésen.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.