Ki fizessen és mennyit?

Egyezség helyett alighanem csak a világszintű banki adó lehetséges megoldásainak felvázolásáig jutnak el e heti tanácskozásukon a meghatározó országok pénzügyi vezetői. Mindenesetre a Nemzetközi Valutaalap erre vonatkozó tervezete – amelynek kiadását a G7 és a G20 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek csütörtök–pénteki washingtoni tanácskozása és egyúttal a szervezet közgyűlése előttre időzítették – az első többé-kevésbé konkrét tervezet az ügyben, és így kétségtelenül lökést ad a tavaly óta számos fórumon folyó vitának.

Az IMF által felvázolt banki adók egyike (FSC) pénzügyi válságkezelő alap létrehozását célozná, a másik (FAT) pedig a szektor nyereségének megsarcolására tenne kísérletet. A banki eszközök bizonyos körére szedett „stabilitási hozzájárulás” már létezik Svédországban, és az Egyesült Államokban, valamint Francia- és Németországban is napirenden van a bevezetése. Nagy-Britanniában a közelgő választások előtt mind a kormányoldal, mind a konzervatív ellenzék támogatja egy rendszerkockázati adó kivetését, feltéve, hogy az világszintű lesz, és így nem kerül hátrányba a londoni City.

Egyes európai banki vezetők – így Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezérigazgatója – szintén támogatóan nyilatkoztak a közelmúltban. Az e heti washingtoni találkozóra készülve több amerikai és brit kormányforrás is reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy létrejöhet a világszintű bankadóra vonatkozó konszenzus. Ennek esélyét azonban csökkenti, hogy a G20 tagjai közül Kanada ellenzi a bankok megadóztatását, a feltörekvő országok álláspontja bizonytalan, és az európai kormányok is megosztottak a banki adó részleteit (például a beszedendő pénzek felhasználását) illetően.

A Reuters szerint a válságkezelő alap létrehozása elvben indokolható, de az már nem, hogy a valutaalap a (nagy)bankok mellett a pénzügyi szféra minden más cégére kiterjesztené azt. A nyereség és a bértömeg megadóztatása viszont teljességgel elfogadhatatlan lenne a bankszektor számára, akkor is, ha (amint arra az IMF javaslata utal) csak a „normális” profit- és jövedelemszint felett lépne működésbe.

A Világgazdaságnak nyilatkozó hazai szakértők úgy vélik: egyelőre több szempontból is valószínűtlen a banki különadó világszintű bevezetése. Az IMF pontosan kidolgozott javaslatai csak a júniusi G20-csúcson kerülnek napirendre, és addig még szakmai egyeztetések sora vár az anyagra. Sok érv szól a mellett, hogy a válságkezelő támogatásokat utólag indokolt visszagyűjteni a bankoktól ahelyett, hogy évekig, évtizedekig parkolnának a szóban forgó pénzek – annál is inkább, mivel számos (például magyarországi) hitelintézet egyáltalán nem szorult közpénzekből fizetett mentőövre. Az időzítés kérdése is felmerül, hiszen még korántsem vagyunk túl a krízisen, tehát a szektor pluszterhelése visszaüthet. Végül súlyos érv az is, hogy a szakértők szerint a bankok egyszerűen továbbhárítanák az ügyfelekre a pluszterheket. TG

Pénzügyi tevékenységek adója (FAT): a bankok nyereségére és bértömegére kivetett adó.

A bankok társadalmi felelősségvállalását tükrözni hivatott adóból egy nagyságrenddel kisebb összeg folyhatna be a költségvetésekbe, mint az FSC-ből

Pénzügyi tevékenységek adója (FAT): a bankok nyereségére és bértömegére kivetett adó.

A bankok társadalmi felelősségvállalását tükrözni hivatott adóból egy nagyságrenddel kisebb összeg folyhatna be a költségvetésekbe, mint az FSC-ből Bázel III A tőkefedezeti mutatók szigorítása fontosabb, mint a globális bankadó bevezetése – vélik diplomaták. A Bázel III csomagot 2012 végétől vezetnék be, ám egyes országok és bankok ennek elhalasztásáért vagy enyhítéséért lobbiznak. Európai kormányok eközben nehezményezik, hogy az Egyesült Államok még a Bázel II csomag előírásait sem alkalmazza maradéktalanul. Szavazati jogok A G20-tanácskozáson megállapodás születhet a Világbank szavazati súlyainak módosításáról. A szavazati jogok három százalékát csoportosítanák át a gazdag országoktól a feltörekvőkhöz. Az IMF-nél ötszázalékos módosítást sikerült kiharcolniuk a feltörekvőknek a múlt évben, köszönhetően annak, hogy Kína és Brazília jelentősen hozzájárult a szervezet feltőkésítéséhez.-->