Ki szavazott kamatemelésre az MNB-ben? Kiderült!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új Monetáris Tanácsában először megbomlott az egység. Eddig minden tag egy irányba szavazott, azonban a múlt hónapban már nem mindenki támogatta a kamat tartását. Király Júlia szavazott a kamat 25 bázispontos emelésére. Az MT többi tagja a kamat 6 százalékos tartását támogatta.

"A Monetáris Tanács többségének megítélése szerint előretekintve a reálgazdasági folyamatok oldaláról értékelve az inflációs kilátások lehetőséget teremtenének a monetáris kondíciók lazítására, a globális kockázati megítélés jelentős romlása ugyanakkor megakadályozza ennek érvényre juttatását" – áll a Magyar Nemzeti Bank rövidített jegyzőkönyvében.

"Többen ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy az indirektadók emelésével összefüggő átmeneti inflációs hatás is szűkíti a monetáris politika mozgásterét. Egy tanácstag úgy érvelt, hogy mind az inflációs kilátásokat, mind a pénzügyi stabilitási kockázatokat figyelembe véve jelzésértékű kamatemelésre lenne szükség. Más tanácstagok azt hangsúlyozták, hogy a jegybank hitelessége és stabilitás melletti elkötelezettsége, valamint a bejelentés előtt álló jegybanki devizapiaci program miatt indokolatlan lenne az alapkamat emelése" - tartalmazza a jegyzőkönyv.

"Az Elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat szinten tartását 6 tag támogatta, míg 1 tanácstag az alapkamat 25 bázispontos emelésére szavazott" – zárul a jegyzőkönyv.

Szeptember végén Simor András, az MNB elnöke a 49. Közgazdász Vándorgyűlésen Pécsen azt mondta, a monetáris politikának kiváró álláspontot kell képviselnie.

Miről beszéltek a tagok?

A szeptemberi kamatdöntő ülésen a „testület tagjai közül többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az Inflációs jelentés készítése során feltételezett forint/euro árfolyam lényegesen erősebb a pillanatnyi piaci árfolyamnál, így az inflációs előrejelzés felfelé mutató kockázatai nagyobbak lehetnek”.

Hozzátették, a nemzetközi pénzügyi környezet európai adósságválsággal összefüggő bizonytalanságai, illetve a kormányzat végtörlesztési tervei tovább erősíthetik a forint árfolyamára nehezedő nyomást, ami ezt a kockázatot szintén emelheti.

A testület tagjainak egyöntetű véleménye szerint a nemzetközi növekedési kilátások érdemben romlottak az elmúlt időszakban. Emellett a hazai konjunktúrahelyzet kedvezőtlenebbé válásához hozzájárult a belföldi kereslet további mérséklődése és a háztartások mérlegalkalmazkodásának folytatódása is.

A svájci jegybanknak a frank erősödését megakadályozó intézkedése mérsékelte a hazai gazdaság devizakitettségből fakadó kockázatait, azonban a kilátások továbbra is inkább negatívak. Egyes tanácstagok szerint a beruházási aktivitás a korábban vártnál kedvezőtlenebbül alakulhat középtávon, részben a konjunktúrahelyzet romlása, részben az üzleti környezet bizonytalanságának növekedése, részben a korlátos hitelkínálat miatt.

A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a monetáris politika számára releváns időhorizonton a kibocsátási rés negatív maradhat, és folyamatos dezinflációs nyomás érvényesülhet a magyar gazdaságban. „A maginfláció így középtávon az inflációs cél alá süllyedhet, ugyanakkor a tervezett költségvetési intézkedések hatására a fogyasztói árindex átmenetileg megemelkedhet 2012-ben. Megoszlott a tagok véleménye a jövő évi indirekt-adó emelések másodkörös hatásainak megítélésével kapcsolatban”.

Ellentétes vélemények

Többen úgy érveltek, hogy a jövő évre várható visszafogott kereslet és erős piaci verseny megakadályozza azt, hogy a cégek nagyobb mértékben átháríthassák az adóemeléseket a fogyasztókra. Mások ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a profitkilátások romlása miatt a vállalatok arra kényszerülnek, hogy a költségek emelkedését beépítsék áraikba, valamint az áremelkedések kismértékben a bérinflációt is erősíthetik. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a magyar tapasztalatok alapján az indirekt adóemelések hatásán nem lehet keresztülnézni, hiszen a sorozatos sokkok az inflációs várakozások emelkedését okozhatják. Egyes tanácstagok külön kiemelték, hogy a Monetáris Tanácsnak különös figyelemmel kell kísérnie a fogyasztói árindex mellett az adószűrt maginfláció alakulását is.