Kiélezett uniós büdzséharcok

Lapzártánk idején pattanásig feszült volt a légkör Brüsszelben, s kölcsönös bizalmatlanság övezte az Európai Tanács és az Európai Parlament (EP) költségvetési tárgyalásait. A büdzsé növelését ellenző tizenkét tagállam még a végső egyeztetéssorozat megkezdése előtt bejelentette, hogy a 2011-es uniós kiadások szintje 2,91 százalékkal többel nem haladhatja meg a 2010-es szintet.

Noha ez az EP eredeti – 6 százalékos emelési – javaslatánál mintegy 4 milliárd euróval kevesebb pluszpénzt jelent, a parlament hajlik a megegyezésre annak fejében, hogy a kötelezettségvállalások szintje nem csökken hasonló mértékben, és sikerül néhány kérdésben elvi, politikai megegyezésre jutni – tájékoztatta lapunkat Surján László magyar EP-képviselő.

A BruxInfo szerint az EP azt szeretné, hogy a tagállamok politikai nyilatkozatban vállaljanak kötelezettséget arra: az uniós parlamenttel és az Európai Bizottsággal közösen elkezdik a közös gondolkodást a költségvetés finanszírozásának reformjáról. A jelenleg 76 százalékban nemzeti befizetéseken alapuló rendszer ugyanis háttérbe szorítja az európai szempontokat a nemzeti érdekek mellett.

Mivel elvileg létrejött az egyetértés a 2,91 százalékos kiadásszintről, valójában már nem is a költségvetés méretéről, hanem arról folytak az alkudozások, hogy ki ellenőrizze a jövőbeni költekezést az EU-ban. Az EUobserver szerint a nemzeti döntéshozó központok és az új hatalommal felruházott európai parlamenti képviselők között kezdődött el egy komoly erőpróba, amely beláthatatlan hatással lehet a 2014-től induló új költségvetési időszak keretszámaira is.

A túlzottdeficit-eljárás alatt álló nettó befizetők hosszabb távon szeretnék megakadályozni a közös kassza növelését – a magyar képviselő ezzel magyarázta a szokatlanul erős szembenállást. Lényegében a lisszaboni szerződés végrehajtása áll a vita középpontjában. Ez előírja, hogy az európai költségvetést az úgynevezett saját forrásokból kell finanszírozni. A parlament sürgeti, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalások kezdődjenek meg. Hasonlóan időszerűnek tartja, hogy a következő pénzügyi keretterv kialakításának ügyrendjéről is legyen megállapodás, annak érdekében, hogy a parlament ne kényszerüljön egyetértési jogával élve elutasítani a tanács tervezetét.

A költségvetés növelését elutasítók David Cameron brit miniszterelnök vezényletével a nemzeti megszorításokra hivatkoznak; ha a tagállamok kénytelenek visszafogni a kiadásokat, az EU-nak is hasonlóan illene eljárnia. További nyomós érv a válság, amely a magyar EP-képviselő szerint ma már nyilvánvaló blöff, hiszen az előrejelzések szerint az idén 3 százalékkal nő az uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI). Egyértelműen elindultunk felfelé; azért, mert az új angol kormány katasztrofális gazdasági helyzetet örökölt, még nem kellene lemondani egy sor, Európát előrevivő fejlesztésről – jegyezte meg Surján László.
Janusz Lewandowski költségvetési biztos korábban arra figyelmeztette a feleket, hogy ha nem lesz 2011-es büdzsé, több program is veszélybe kerülhet. Jövőre elakadhat az Európai Külügyi Szolgálat „beüzemelése”, és nem lenne megoldva a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) finanszírozása sem.