Kirobbanó formában a magyar gazdaság

Kirobbanóan jól kezdődött az idei év a magyar gazdaságban a Gyorsulási Irányadó szerint. A Világgazdaság mutatószáma alapján januárban újra lendületet vett a gazdaság, ami annak köszönhető, hogy a legtöbb részindex jól teljesített. A GYIA 2,78 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, és 0,73 százalékos bővülést mutatott egyetlen hónap alatt. Ilyen magas havi növekedést nem is láthattunk az elmúlt években, ebben azonban nagy szerepe lehet a tavaly év végi gyengébb teljesítménynek. A GYIA tíz komponense közül hat növekedett az év első hónapjában, a pénzügyi és a makrogazdasági részindexek is jól teljesítettek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja miatt továbbra is dinamikusan növekszik a pénzkínálat reálértéke, emelkedett a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének reálértéke, valamint az Ifo-index is javult, mindez felfelé húzta a GYIA-t. Negatív hatással volt a reálkamat emelkedése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú kötvények közötti kamatkülönbség emelkedése is.

A makrogazdasági részindexek közül a reálkeresetek dinamikus növekedése, a munkakeresés átlagos időtartamának kismértékű csökkenése (19,2 hónapról 18,9-re), valamint az ipari termelés volumenindexének emelkedése hatott kedvezően a főindexre. A fogyasztási hitelek állománya ugyanakkor visszaesett, és az ipari rendelésállomány gyenge teljesítménye sem segítette a GYIA-t.

Az idei év első hónapjában úgy tűnik, hogy még kitartott az MNB hitelprogramjának kedvező növekedési hatása, a reálkeresetek emelkedése pedig a fogyasztásra lehet kedvező hatással. Mindez arra utal, hogy az idei évben valóban a belső kereslet lehet a növekedés motorja. A rövidebb munkakeresési idő szintén a gazdaság élénkülésére vall, ám a másfél év továbbra is nagyon hosszú.

Egyelőre úgy tűnik, hogy még egyáltalán nem futnak ki az átmenetinek látszó növekedési hatások, illetve az egyszeri tényezők (rezsicsökkentés) helyett új faktorok segíthetik a bővülést. Eddig nagy szerepe volt a kormányzati élénkítésnek a gazdaság növekedésében, most viszont egyre erősebbé válnak a globális tényezők. Az uniós források lehívása még most is dinamikus lehet, a rezsicsökkentést „helyettesíti” a globálisan alacsony olajár, de az Európai Központi Bank márciusban elkezdődő, közvetlenül az euróövezetet érintő élénkítése is pozitív hatással lehet a régiónkra. A Monetáris Tanács tagjai azt gondolhatják, hogy az alacsony infláció, a forinteszközök stabilizálása és a kötvények iránti jelentős kereslet lehetőséget ad számukra a monetáris politikai eszközök széles körének bevetésére, amelynek első jele a hitelprogram várható kiterjesztése a nagyvállalatokra.

Tavaly a várt 2,9 százaléknál alacsonyabb, 2,5-2,6 százalék körüli lehetett a GDP-arányos deficit, ami megkönnyíti az idei évre tervezett 2,4 százalékos hiány elérését. A költségvetési politika nem lesz érdemben keresletszűkítő jellegű az idei évben, miközben a monetáris politika továbbra is segítheti a gazdasági növekedést. Az euróövezt gazdasága továbbra sem fog nagy lendületet venni, de az EKB élénkítése valamelyest segíthet (ha másképp nem, az euró gyengítésével és a hitelfelvételi költségek leszorításával mindenképp). Ezzel együtt a potenciális gazdasági növekedéssel kapcsolatban továbbra sem lehetünk optimisták, miután a kormány kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremt, ami a működőtőke beáramlást korlátozza.

Javuló tendencia

A magyar lakosság gazdasági közérzete az elmúlt években javuló tendenciát mutatott, de még mindig a nemzetközi elégedettségi rangsor vége felé helyezkedünk el – derült ki az Ipsos kutatásából. 2012-ben a magyarok 5, egy évvel később 11 százaléka értékelte kedvezően a nemzetgazdaság állapotát, míg tavaly átlagosan 18 százalék. A tavalyi év végén a 25 országból álló ranglista 21. helyére kerültünk, ennél kedvezőtlenebb a gazdasági helyzetértékelése a dél-koreaiaknak, a spanyoloknak, a franciáknak és az olaszoknak.