Kivonulhat az állam

Neki persze ennél már jóval többet kell tudnia, hiszen holnap a kormány első olvasatban tárgyalja a 2012-es költségvetési javaslatot – legalábbis, ha tartják a júliusban a gazdasági tárca által kiadott ütemtervet. Ennek politikai ára is lehet.

Magyarország folytatja az államadósság-csökkentés politikáját, amíg ugyanis annak mértékét nem tudja a GDP 70, majd 60 százaléka alá vinni, addig az ország nem távolodik el a veszélyzóna centrumától. A kormány minden eszközzel tartani fogja a 3 százalékos költségvetési hiányt, miközben igyekszik a növekedést is elősegíteni. Minderről Orbán Viktor beszélt tegnap Budapesten a szokásos éves nagyköveti értekezlet nyitónapján. A kormányfő forró őszt helyezett kilátásba, amelynek során számos, nagy vitákat generáló intézkedést hoz a kormány. Mint fogalmazott: „Az ősz harcos, küzdelmekkel teli időszak lesz. Erre készüljünk fel.”

Az ősz folyamán teljes egészében átszervezik a köz- és a felsőoktatást, illetve „méretre igazítják az államot”. Az Index kiemelte: a miniszterelnök arról is beszélt, hogy az új költségvetés tervezésekor már nem az a kérdés, hogy honnan vágjanak le 2-3 százalékot, hanem az, hogy milyen feladatokból szálljon ki teljesen az állam.

Ez már csak azért is érdekes, mert a 2012-es büdzsé tervezetét – a nyáron kiadott ütemtervének értelmében – a kormány első olvasatban holnap már tárgyalja. Abban pedig tükröződnie kell ennek az irányváltásnak.

„A kormány számára vélhetően fájdalmas lesz, ami ősszel jön” – reagált lapunknak Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője, aki szerint azonban már láttunk nagyobb elvonást annál, mint amire a kormány most kényszerül (mind magától az Orbán-kormánytól, mind korábban a Bajnai Gordon, illetve a Gyurcsány Ferenc által vezetett kormánytól), legalábbis az elvonás szintjét illetően. Ám ezúttal már olyan rendszerekhez kell nyúlni, amelyek megkurtítása érdekeket sért, és ezért politikailag fájdalmas.

Samu János szerint vannak a közszolgáltatásnak alapterületei, ahonnan egyáltalán nem vonulhat ki az állam (például a rendvédelem, a katonaság), vannak olyanok, ahol alapvető az állam szolgáltató funkciója (például az egészségügy, az oktatás), és vannak a kevésbé alapvető állami szolgáltatói területek (amilyen a kultúra és a tömegközlekedés). Kivonulni az állam teljesen csak a harmadik területről tudna – véli az elemző, aki szerint például az elképzelhető, hogy a MÁV-ot, a Malévet, a városi tömegközlekedést piaci alapúvá teszik. Ez politikai döntés kérdése, hiszen e szolgáltatások ebben az esetben mindenképpen drágulnának. Az is persze egyfajta kivonulás, ha vonalat húz az állam s deklarálja: a jövőben nem vállalja át e szolgáltatók adósságát. Samu szerint azonban nagy kérdés, hogy az állami szolgáltatások minőségének s szintjének esetleges csökkentése hosszabb távon mennyire rontja az adófizetési morált.

A kormányfő egyéb kérdésekről szólva a nagyköveti értekezleten a szigor szükségességét azzal is indokolta, hogy el kell kerülnünk a „görög utat”, amikor kívülről diktálnak egy országnak. Egy ország világgazdasági pozí-cióját a következő tíz évben az aktuális költségvetés hiánya, az államadósság szintje és gazdasági növekedésre való képessége határozza meg – közölte, hozzáfűzve: bár az előrejelzések szerint a közép-európai térség pozíciói javulnak a következő időszakban, de ez nem vonatkozik Magyarországra. Ugyanakkor arról is szólt, hogy Európában mára bevetté váltak azok a nem ortodox gazdasági intézkedések, amelyek miatt a magyar kormányt az elmúlt egy évben össztűz alá vették. Elismételte azt is: a magyar gazdasági érdekekkel ellentétes az európai egységes adózás, ezért minden ilyen jellegű törekvést Magyarország viszszautasít.

Külpolitikai irányok

Magyarország – a transzatlanti elkötelezettség mellett – a korábbinál erőteljesebben nyit Kína, Oroszország, Közép-Ázsia és az arab világ felé – jelezte Orbán, hozzátéve: az elkövetkező 15-20 év a szövetségkötések versenyéről fog szólni. Az új szövetségek megkötésénél versenyfutás van, s aki erről lemond, kárt okoz saját hazájának. Megerősítette a Világgazdaság korábbi értesülését, hogy a közeljövőben Szaúd-Arábiába utazik.Ezek a relációk vélhetően prioritásként szerepelnek majd az új külpolitikai stratégiában, amelyet Martonyi János külügyminiszter az elkövetkező egy-két hónapra ígér. Készül az új külkapcsolati stratégia is.

A szuperbruttó tervezett feloldásának visszatartása is egy reális alternatíva, ha nem tudják más forrásokból csökkenteni a hiányt – mondta Varga. Hozzátette azt is: a 8-10 kisebb tétel egyenként 10-20 milliárdos nagyságrendben tud segíteni a hiány 3 százalék alatt tartásában. Kijelentette azonban azt is, hogy például a nyugdíjvagyon nem ezt a célt szolgálja.

Varga arról is beszélt, hogy van néhány olyan adóterület, amely esetében a vártnál kevesebb bevétel folyik be az államkasszába.

Példaként az áfát említette, kifejtve: a magyar lakosság az új adórendszer bevezetésével nála maradt pénzből nem fogyaszt többet. Mint fogalmazott, hiába hagyott pénzt az egykulcsos adórendszer a családok jelentős részénél, abból elsősorban a megemelkedett törlesztőrész-leteket fizetik az emberek, illetve megtakarítanak. Arra a kérdésre, hogy az európai uniós elmarasztalás miatt a kormánynak mennyi áfát kell visszafizetnie az igénylő vállalkozásoknak, Varga Mihály azt közölte: az első becslések szerint 240–260 milliárd forint között lehet ez az öszszeg.

Lázár János is arról beszélt egy sajtótájékoztatóján, hogy hogyan spórolhatna a kormány saját magán.

A magyar kormány elkötelezett, hogy tartsa a költségvetési hiánycélt és elutasítja a megszorításokat – mondta a Fidesz frakcióvezetője. Ebben ideiglenes segítséget jelenthet, valamint „jó üzenet lenne a társadalom felé”, ha a kabinet felülvizsgálná, milyen állami vezetői körnek jár kiemelt egészségügyi ellátás, ahogyan az is, ha eladnák a kormányüdülőket.

Azt Lázár szerint nem fogja senki számon kérni, ha a köztársasági elnök,

a miniszterelnök, a hivatalban lévő tárcavezetők vagy volt közjogi méltóságok ilyen ellátásban részesülnek, azon viszont lehet vitatkozni, hogy egy államtitkárnak, egy helyettes államtitkárnak vagy egy főosztályvezetőnek jár-e ilyen egészségügyi szolgáltatás.

Jó üzenet lenne, ha a kormány ezt felülvizsgálná, csakúgy, mint a kormányüdülőket – mondta Lázár János, aki szerint utóbbiakra semmi szükség nincs, el kellene adni azokat. Ha pedig mégsem értékesíti az állam ezeket a létesítményeket, akkor gyermekek üdültetésére kell használni – tette hozzá, megjegyezve: feleslegesnek tartja, hogy középvezetők kormányzati üdülőkben kedvezményes feltételekkel üdüljenek. „A Fidesz-kormányzat világosan megbélyegezte az Audival járókat – pártállástól függetlenül –, és egyértelműen letette a voksot a népautó Skoda mellett” – fogalmazott Lázár, aki nemrég épp Audija miatt került az ellenzéki támadások célkeresztjébe. n Sz. I. -->