Az elemzés legfőbb központi megállapítása: a képzettebbeket kevésbé érintette rosszul a gazdasági válság. A munkanélküliség növekedését így sem sikerült elkerülni, de a különbségek a végzettségi szintek adatai közt nagyok, Magyarország pedig azon államok egyike, ahol kiugró a differencia. Amíg a diplomások munkanélküliségi mutatója alig több mint két százalékkal emelkedett 2008–09-ben, addig az alacsonyabb végzettségűeké közelítette a 11 százalékos növekedést.
Az általános iskolai oktatás gyakorlatilag a teljes magyar népességet eléri, a középiskolába lépéskor azonban már észrevehető némi lemorzsolódás. Ezzel együtt is jobb a helyzet, mint sok más országban – az, hogy a 15 és 19 év köztiek közel kilencven százaléka jár iskolába, az uniós átlagnál öt, az OECD-átlagnál pedig közel nyolc százalékponttal magasabb érték. A huszonévesek negyede részese az oktatási rendszernek, ez közel azonos a többi vizsgált ország adataival, a harminc és különösen a negyven év felettiek közül viszont kevesebben tanulnak, mint az OECD más országaiban.
Nem áll jól Magyarország a felsőoktatás hallgatóinak mobilitását tekintve. A magyarországi egyetemisták és főiskolások 3,3 százaléka külföldi, ez a szám kevesebb, mint az OECD-átlag fele. A legtöbben északi szomszédunktól érkeznek, a külföldi hallgatók nyolc százaléka szlovák állampolgár. A magyarok legkedveltebb továbbtanulási helye Németország, a külföldön tanuló magyarok 27,3 százaléka jár ott egyetemre vagy főiskolára, de kiugróan népszerű Ausztria és Nagy-Britannia is.
Megéri az oktatásba fektetni
Minden állam számára megtérülő befektetés hosszú távon az oktatás – von tanulságot az elemzés. Egy diplomás átlagosan 119 ezer dollárral többet fizet be az államkasszába élete folyamán, mint egy alacsonyabb végzettségű. Az oktatás hatása látszik a munkanélküliségi rátákon is, a diplomások mutatói masszívan a 4 százalékos EU-átlag alatt maradtak. S nem csak a fiatalok körében szembeszökő ez a jelenség: a 45 és 54 év közöttiek csoportjában a diplomások foglalkoztatására kétszer annyit költenek a munkaadók, mint az alacsonyabb végzettségűekére.
A nemi korlátok továbbra sem törlődtek el az oktatás egyetlen szintjén sem, a legképzettebb nők is csak a férfiak fizetésének háromnegyedét kapják átlagosan. Szintén aggasztó a tanári fizetések helyzete, hiszen Spanyolország az egyedüli hely, ahol egy tanár többet keres a diplomások átlagánál. Magyarországot a legrosszabb példák közt említi az elemzés, ahol a tanárok keresete nem éri el az átlag 60 százalékát sem. SzI
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.