A Kormányzótanács döntése összhangban van a Központi Bankok Európai Rendszere és az EKB alapokmányával, valamint a 2000. május 8-i 1009/2000/EK tanácsi rendelettel, amely a lehetséges tőkeemelést ebben az összeghatárban jelöli meg.
A döntés előzménye egy 2009-ben elvégzett alaptőke-megfelelési vizsgálat, és a devizaárfolyam-, kamat-, aranyárfolyam- és hitelkockázat megnőtt volatilitása alapján tekintették indokoltnak. Minthogy maximálisan a befizetett tőke nagyságával megegyező céltartalék és tartalék képezhető, a döntés lehetővé teszi, hogy a Kormányzótanács – az idei év nyeresége egy részének elosztásától kezdve – a tőkeemelés összegével egyenlő mértékben növelje a kockázati céltartalékot. Hosszabb távon az általános alaptőke-emelést – amelyre tizenkét év alatt az első ízben kerül sor – még az is indokolja, hogy egy, az évek során jelentősen megnövekedett pénzügyi rendszerhez ennek megfelelő tőkebázisra van szükség - olvasható az EKB közleményében.
A Kormányzótanács a tőkeátadás megkönnyítésére úgy döntött, hogy az euroövezeti nemzeti központi bankoknak a 3 489 575 000 euro összegű pótlólagos hozzájárulást három, egyenlő összegű, éves részletben kell befizetniük. Tehát a jelenlegi euroövezeti tag nemzeti központi bankok az első részletet, 1 163 191 667 eurót 2010. december 29-én fizetik be. A fennmaradó két részlet befizetésének időpontját pedig 2011 és 2012 végére tűzték ki.
Ezenkívül a jegyzett tőke százalékában meghatározott legkisebb összeget – amellyel az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankoknak az EKB működési költségeihez hozzá kell járulniuk – 7,00%-ról 3,75%-ra csökkentik. A nem euroövezeti tag központi bankok tőkerészesedése tehát csak kismértékben módosul, és ennek megfelelően 2010. december 29-én összesen 84 220 eurót fizetnek be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.