Közel száz PPP-ügyet vizsgálnak

Mintegy száz PPP-konstrukcióban elkészített beruházás vizsgálatára kerül sor a következő hónapokban – tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten az ilyen, a közszféra és a magántőke együttműködésében működtetett beruházások felülvizsgálatát, illetve leállítását jelentette be. Elsőként 31 sportcsarnok, uszoda és tornaterem ügyében intézkednek, előreláthatólag legkésőbb a jövő év elején, ezt követheti a felsőoktatási és kulturális projektek, autópálya-építések és börtönök építésének a felülvizsgálata.

Tizennégy projekt teljes körű helyszíni áttekintése már megtörtént; az NFM ezek teljes felfüggesztését kezdeményezi az ellenőrzött és valós költségek egyidejű kiegyenlítésével, majd a létesítményeket a partner önkormányzat tulajdonába és üzemeltetésébe adja. A futamidő végéig a szerződések szerint várható kifizetés összesen mintegy 30 milliárd forint lenne. A beruházás kiváltásából adódó költségigény jelenlegi nettó eszközértéken a minisztérium előzetes becslései alapján 10-11 milliárd forint körüli lehet.

Kilenc évvel a konstrukció meghonosítása után a mérleg egyik oldalán autópályák, sportcsarnokok, tévészékház és kollégiumok vannak, míg a másikon állami szinten többmilliárdos, kisebb városokban a költségvetési hiány akár harmadának megfelelő éves fizetési kötelezettség mutatkozik. Orbán Viktor bejelentése után valószínűleg ez az összkép lesz jó ideig az utolsó a PPP-konstrukcióval kapcsolatban.

„A beruházások többnyire átgondolatlanok voltak, és nem vették figyelembe az önkormányzatok pénzügyi teljesítőképességét.” Ezt a legsúlyosabb kritikai pontot Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára fogalmazta meg, épp a PPP-konstrukcióban épült kiskunfélegyházi sportcsarnokban. A KÉSZ Aréna állatorvosi lova lehetne a PPP-ügyeknek: látványos, a maga kategóriájában az egyik legjobb Magyarországon, azonban kihasználatlan, és tarthatatlan mértékben követel pénzt a várostól, még éveken keresztül. A fenntartásra 15 évre szóló szerződés van, az idei büdzsében mintegy négyszázmillió forintot áldoztak rá, miközben a költségvetési hiányt csak ebben az évben 1,1 milliárd forintra tervezték.

A leglátványosabb PPP-beruházás az M6-os autópálya. Sok városi épülettel ellentétben ennek a kihasználtságára nem lehet panasz, nyomvonala és költségei révén azonban gyakran került a kritikák középpontjába. Pedig 2008-ban a Project Finance International Magazine által létrehozott Az év üzlete díjat is elnyerte, és valóban tény: az ilyen nagyságú projektekhez mérten rekordidő alatt született meg a szerződés az építésről (a felhívás megjelentetése után nyolc hónap sem telt el a szerződéskötésig). A végleges, 2010. március 31-i átadási időpontot is sikerült betartani, igaz, úgy, hogy az ideiglenes forgalomba helyezési engedélyt alig három órával az átadás előtt adták csak ki.

A legnagyobb beruházások mellett több más, helyben jelentős, de országos szinten nem nagy súlyú építkezés is PPP-konstrukcióban valósult meg. Egerben például botrányok nélkül működik az Esterházy Károly Főiskola két kollégiuma is. A szerződés szerint az egyiket húsz éven át bérbe veszi a főiskola a kivitelező cégtől, a másik pedig ez idő leteltével a kivitelező tulajdonába kerül át. De szintén PPP-s beruházás volt a Szolnoki Főiskola campusa, itt az anyagi nehézségek miatt felmerült valamely más felsőoktatási intézménnyel való összeolvadás lehetősége, ám az üzemeltetés hosszú távon nem jelent problémát.

A nyomvonal valóban okot adhat politikai vitákra, ám ez független attól, hogy PPP-konstrukcióban épült az autópálya. Ami a finanszírozást illeti, ott szerinte a hozzá nem értők felé összemossák a különböző kérdéseket: az adott évi költségvetésben valóban nagyobb összeggel jelennek meg ezek a beruházások, ám azt már kevésbé hangsúlyozzák, hogy ebben a költségben benne van a folyamatos karbantartás díja is.

A nyomvonal valóban okot adhat politikai vitákra, ám ez független attól, hogy PPP-konstrukcióban épült az autópálya. Ami a finanszírozást illeti, ott szerinte a hozzá nem értők felé összemossák a különböző kérdéseket: az adott évi költségvetésben valóban nagyobb összeggel jelennek meg ezek a beruházások, ám azt már kevésbé hangsúlyozzák, hogy ebben a költségben benne van a folyamatos karbantartás díja is. Az első Orbán-kormány indította el az első közös beruházást

„Ezt a valamit, amit a magyar nyelv varázslatos módon PPP-nek nevez, mi kudarcnak ítéljük” – szögezte le Orbán Viktor. Valószínűleg mást mondott volna erről 2001-ben, amikor kormánya megkötötte a megállapodást Demján Sándorral arról, hogy a TriGranit csoport beszáll a Művészetek Palotájának a megépítésébe. Ez volt az első PPP-konstrukcióban megkezdett beruházás Magyarországon. S nemcsak a legelső, hanem mindmáig a legdrágább is: csak 2010-ben 9,5 milliárd forintos tételt jelent a költségvetésben, 2035-ig pedig kisebb részletekben további 166 milliárdba kerül. De szintén PPP-ben épültek olyan más budapesti épületek is, mint az MTV új székháza. Ilyen lett volna az Erkel Színház is, amelyet a mostani kormány is gyakran kritizál, a második Gyurcsány-kormány idején pedig a PPP-ügyeket koordináló tárcaközi bizottság többször is visszautasította a pályázatot módszertani hibák miatt. -->