Középpontban a büdzsé

Két hétig folyik az egyeztetés a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság delegációi, valamint a magyar kormány között a kabinet jövőbeli gazdaságpolitikájáról és a még hatályban lévő hitelkeret megújításáról. A kormány szándéka az, hogy az idén október végén lejáró készenléti hitel „lefedje” az évből még fennmaradó bő két hónapot, 2011-re pedig egy újabb szerződést írjanak alá. Ez utóbbi alapján a tervek szerint Magyarország egy fillért sem hívna le, a nemzetközi pénzügyi csomagot a piacok bizalmának erősítésére, „elővigyázatosságból” kötné meg a kabinet.

Azon túl, hogy ez az első hivatalos találkozó a pénzügyi szervezetek delegációi és a magyar kormány között, a tárgyalások időigényét a jelenlegi költségvetési körülmények is magyarázzák. Az első hat hónapban a hiány az éves deficitcél 118,8 százalékát teszi ki. Ez kirívóan magas arány, ilyenre az utóbbi években nem akadt precedens. A „legneccesebb” év 2005 volt, amikor az első hat hónapban felhalmozódott az éves hiány egésze, de a tipikus arány a végül tényleges éves költségvetési hiány 70-80 százaléka. Ha a költségvetési törvényekben az adott évre irányadónak tekintett deficitszámokat nézzük, a mostani közel 120 százalék nem is rossz. Tavaly január és június között összejött az éves kitűzött deficit 141,2 százaléka, végül nem is sikerült tartani az eredményszemléletű, 2,6 százalékos GDP-arányos mutatót, a hiány 4 százalékos lett.

Ilyen „lazításra” a mostani kormánynak – az erre irányuló, ám végül meglehetősen kontraproduktívnak bizonyuló kommunikációs erőfeszítések ellenére – nincs lehetősége. A kormány ragazkodni látszik a 3,8 százalékos idei hiány tartásához. Azt egyelőre homály fedi, hogy a júniusi közel 300 milliárd forintos hiány netán annak a következménye, hogy a hónap elején a kormány még reménykedett a hiánycél magasabbra tornászásában, így némileg lazítottak a költségvetési gyeplőn. Oszkó Péter előző pénzügyminiszter blogjában a korábbi büdzsépályából nem következett a méretes júniusi deficit (oszkopeter.blog.vg.hu). Ám a június „hagyományosan” komoly – néha 300 milliárd forintot is meghaladó – hiányt produkáló hónap. Igaz, ha a júniusi deficitet az éveshez mérjük, a 2010-es arány valóban meglehetősen magasnak tűnik, ám nem feltétlenül kirívó.

A 3,8 százalékos hiánycél valóra váltása ilyen feltételek mellett nem könnyű feladat, ám az utóbbi hetekben már születtek a költségvetési egyenleget pozitívan érintő határozatok. Egy június 18-i, zárolásokról szóló kormánydöntéstől mintegy 40 milliárd forintos megtakarítás remélhető, és a kormányzati szándék szerint ez az összeg fokozatosan 120 milliárdra hízik. Azzal, hogy a költségvetési szervek többletbevétele a jövőben automatikusan a költségvetési egyenleget „gyógyítja”, akár százmilliárdos javulás is elérhető. A legutóbbi – májusi – részletes büdzséjelentés szerint a költségvetési szervek bevételei már május végére elérték az éves előirányzat 64,6 százalékát, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében ez az arány pedig 65,7 százalék (tavaly e két mutató 39,7 és 42,5 százalék volt). Az összesen 650 milliárd forintos előirányzat tehát akár több százmilliárd forinttal túlteljesülhet az idén: az előző kormány utolsó prognózisa egyébként közel 500 milliárdos „túlfizetéssel” számolt ezen a soron. A költségvetési szervek szabad maradványainak elvonása a legújabb elérhető adatok szerint 38,1 milliárd forintos „mankót” jelent, a jövő nyárig felhasználásra nem kerülő maradványok viszont csak jövőre javítanak az állami pénzügyek állásán – igaz, akkor akár százmilliárd forintos tételekkel.