Közmunka: 115 ezerbe kerül, de csak 47 ezret kap a dolgozó

A közmunkaprogram megítélését alapvetően nehezíti, hogy nincsenek megbízható számok. Azaz csak más adatokból levont következtetésekből tudhatjuk, hogy mennyi embert is érinthet a program, és mennyien képesek elhelyezkedni a közmunka után a nyílt munkaerőpiacon. Az alapvető jogok országgyűlési biztosa által készített vizsgálati jelentésben szereplő kormányzati adatok, illetve a KSH, valamint a Magyar Államkincstár foglalkoztatási és költségvetési adatai alapján nézte meg a Policy Agenda, hogy mi lehet a valós kép a közfoglalkoztatásban.

A kormány annak érdekében, hogy növelje az érintetti kör létszámát, inkább a rövid távú programokra fekteti a hangsúlyt. Azaz egy közmunkás átlagosan nem dolgozhat 12 hónapot egy évben, hanem ennél csak jóval rövidebb időt.

A kormányzati kommunikáció szerint 2012-ben kb. 280 ezer ember vett részt közfoglalkoztatási programban. Ez a szám azért is meglepő, mert az ombudsman által készített vizsgálati jelentésben szereplő kormányzati adat október végéig bezárólag 289 ezer fő volt. Amennyiben ez utóbbi az igaz, akkor egyrészt november-decemberben már nem lépett be új ember a közfoglalkoztatásba, valamint valahogyan eltűnt 9 ezer fő. Miután ez nem lehetséges, ezért ebből csak az következhet, hogy nincsenek pontos információi valójában a kormánynak az általa foglalkoztatottakról – írja a Policy Agenda.

A KSH foglalkoztatotti adatai alapján október végéig bezárólag átlagosan havonta 90 ezer ember dolgozott közfoglalkoztatásban. Azaz a teljes részvételi adatok és átlagos havi résztvevői számok alapján egy közmunkás 2012-ben átlagban kb. három hónapig dolgozhatott. A maradék időben vagy a minimális juttatást jelentő foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapta 22.800 forint/hó mértékben, vagy nem kapott semmilyen ellátást az államtól.

Mennyiből is élt egy közmunkás?

A fenti számok alapján azt lehet látni a Policy Agenda szerint, hogy 2012-ben egy átlagos közmunkás, aki nehéz körülmények között élt kb. 3 hónapig kapott a közmunkáért 47 ezer forintot, majd 9 hónapon keresztül foglalkoztatást helyettesítő támogatásként 22.800 forintot. Ez átlagosan havonta 28.850 forintot jelent.

Ugyanakkor az adatok azt mutatják, amit az ombudsman számára átadott a kormány, hogy  a közfoglalkoztatásban résztvevők 34 százaléka nem kap foglalkoztatást helyettesítő támogatást akkor, amikor lejárt a közmunka ideje. Azaz például, ha a családban valakinek van normál munkaviszonya (akár csak minimálbérért is), akkor az egy főre eső jövedelmi határ már magasabb az ő esetükben, mint a jogszabályok által megállapított. Ebben az esetben a közmunkás semmilyen ellátásra nem jogosult miután véget ért számára a közmunka. Ilyen módon éves átlagos bevétele nem éri el a 12 ezer forintot sem – hívják fel a figyelmet.

Az sem reális szerintük, hogy a közmunka egy ugródeszka az egyén számára. A kormány által október végén kommunikált adatok szerint a közfoglalkoztatottak 19 százaléka vissza tudott menni a nyílt munkaerőpiacra. Ugyanakkor az ombudsmani jelentésben szereplő statisztikák alapján ez csupán 4,3 százalék.

Az egyén számára pénzügyi és mentális kudarc a közmunka, ráadásul az államnak pénzügyileg sem éri meg: tavaly kb. 130 milliárd forintot költöttek el közfoglalkoztatás címén. Ez egy foglalkoztatottra vetítve 115 ezer forintot jelent havonta, amelyből, ahogy az adatok is mutatják átlagosan 47 ezer forintot kaptak meg az érintettek. A többi a rendszer működtetésére, valamint adókra és járulékokra ment el. Még akkor is olcsóbb lett volna a program, ha mind a 280-290 ezer közfoglalkoztatásban résztvevőnek féléven keresztül havonta 47 ezer forintot adott volna az állam segélyként. Ebben az esetben megspórolná az ember számára méltatlan, és bürokratikus rendszer fenntartását. De láthatólag a jelenlegi politikai erők nem tudnak elszakadni attól a vélt társadalmi elvárástól, hogy csak azok kapjanak állami támogatást, akik ezért gyakran megalázó dolgokat kell, hogy elvállaljanak.

Ez az év sem lesz jobb

Ebben az évben elvileg több pénzt költhet el a kormány közfoglalkoztatásra, mint idén. A nagyságrendileg 154 milliárd forint ugyanakkor fedezetet kell biztosítson a valamelyest megemelt (5,1 százalékos emelés történt) közfoglalkoztatási bérre. Amennyiben továbbra is ilyen pazarló lesz a rendszer, mint most, akkor 2013-ban átlagos három havi foglalkoztatással számolva 330 ezer embert érinthet a közfoglalkoztatás, de az átlagos havi létszám csupán 105 ezer fő lesz. Azaz a jelentősen megemelt forrásokkal együtt is csak 15 ezer fővel lesz képes emelni a kormány a közfoglalkoztatotti létszámot 2012-es évhez képest – írják.

Ugyanakkor az is látszik a Policy Agenda szerint, hogy mivel az ország költségvetési helyzete nem teszi lehetővé, hogy a közfoglalkoztatotti bér ismét elérje a minimálbért, ezért a későbbiekben sem várható ennek jelentősebb változtatása. Ezért vagy kevesebb közfoglalkoztatottat szabad csak a rendszerbe.