Közszféra: mínusz 5-10 százalék
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb százmilliárd forintot tervez megtakarítani a kormány az államigazgatás működésén jövőre, ennek jegyében öt százalékkal csökkentik a központi költségvetéshez tartozó intézményekben dolgozók létszámát, de szűkítik a dologi kiadásokat és a jutalmakat is. A tevékenység egy részének kiszervezését a kormány azzal igyekszik meggátolni, hogy a háttérintézmények körében még ennél is nagyobb mértékű, 10 százalékos létszámlefaragást ír elő – erősítették meg lapunknak név nélkül nyilatkozó intézményvezetők.
A nyáron bejelentett 29 pontos akcióterv fényében nincs szó meglepetésről. Ebben eleve szerepelt a közszféra bérkiadásainak csökkentése, a költségvetésben dolgozók béreinek felülvizsgálata, a külső megbízások és kiszervezések visszaszorítása, valamint költségstop elrendelése az állami intézményeknél. Sőt, az Orbán Viktor kormányfő által akkor bejelentettek között szerepelt a telefon-, bútor- és gépkocsivásárlások és -cserék teljes leállítása is.
Minden bizonnyal ezekre a szigorításokra utalt a miniszterelnök tegnap is, amikor Pécsett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének társaságában közölte: hazánk további lépéseket tesz az államháztartási hiánycélok betartása érdekében. „Nevetségesen kínos lenne, ha éppen az EU soros elnökségét betöltő ország nem tartaná be az uniós költségvetési szabályokat” – fogalmazott a miniszterelnök.
A költségvetés tervezési köriratában szereplő létszámcsökkentési tervek mintegy 15-20 ezer munkavállaló elbocsátását vetítik előre. Ez akár százmilliárd forintos megtakarítást is hozhat, ám a büdzsé szemszögéből jótékony hatások csak fokozatosan érvényesülnek. A felmondási időre járó bér mellett ugyanis a végkielégítés is csökkenti a megtakarítás értékét, igaz, itt a költségvetés remélhet komoly bevételeket az e kifizetésekre szintén ez év nyarán bevezetett 98 százalékos „büntetőadótól”. (Már ha a rendelkezést nem helyezi hatályon kívül az Alkotmánybíróság.) Lapunknak több érintett jelezte: sok helyen a napokban készülnek el az elbocsátások anyagi vonzatairól szóló jelentések a Nemzetgazdasági Minisztérium kérésére. Nem mellékes az sem, hogy az elbocsátásokkal az állam jelentős szja- és tb-járulék-bevételektől esik el. Az, hogy a cafeteriakeret is a felére, harmadára csökken, kevésbé jár ilyen hatásokkal, mivel a dolgozók általában a kedvező, 25 százalékos adóterhelésű elemeket választották.
Lapunknak nyilatkozó költségvetési szakemberek is megerősítették: egy ötszázalékos leépítés a legjobb esetben is csak 50 milliárd forintos megtakarítást hozhat az adott évben.
Számítások szerint jövőre 200-300 milliárd forint többletbevételre van szüksége az államnak a mostani állapothoz képest, egyrészt az adócsökkentés fedezeteként, másrészt amiatt, hogy a 3 százalékosra tervezett gazdasági növekedés sem vehető biztosra, így a tervezett adóbevételek sem garantálhatók. A konvergenciaprogramhoz képest az szja-sávhatár-emelés 0,7, az adókulcs csökkentése 0,4 százalékos kiesést jelenthet, de a gyerekkedvezmény is okozhat elmaradást.
Ennél is nagyobb kiesésről számol be az IMF októberi World Economic Outlook című kiadványa. A Magyarországgal foglalkozó rész szerint a 2,8 százalékos 2011-es deficitcél érdekében a GDP 1,75 százalékára rúgó pótlólagos takarékossági intézkedésekre lehet szükség. Ez alaphangon is 400 milliárd forintos rést valószínűsít. Az IMF is megjegyzi: a 2011-es deficitcél teljesítése nagyban múlik a növekedés ütemén is, ám a kilábalás Magyarországon elhúzódhat. Bár a magyar gazdaság már az idén is nő (0,6 százalékkal), jövőre a korábban jósoltnál lassabban, csupán 2 százalékkal bővülhet a GDP. BD–KR
Tiltakozó szakszervezetek
„A megyei kormányhivata-lok hatáskörének szélesítése alapján azt reméltük, hogy a közszféra létszámának növeléséről tárgyalhatunk, ilyen előzmények után pedig még fájóbb az elbocsátások kilátásba helyezése” – fogalmazott lapunk kérdésére Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. Hozzátette: megítélésük szerint a jelenlegi munkaterhelés mellett nem csökkenthető tovább a létszám.
Az MKKSZ sérelmezi, hogy 2006 óta a hivatalban lévő kormányok a munkajogi törvények jelentős módosításával megszüntettek minden közszolgálati kedvezményt, folyamatosan csökkentették a keresetek reálértékét, életpályatörvény és stabil foglalkoztatás helyett indoklás nélküli elbocsátás és két hónapi felmentés jár a kormánytisztviselőknek.
Mégis távozik
Távoznia kellett Bathó Ferenc költségvetésért felelős államtitkárnak a nemzetgazdasági tárcától – értesült a nol.hu. A portál információi szerint a szakembernek az APEH-nél kínáltak munkát, ám a kormány részéről nyomást gyakoroltak a szervezetre, hogy ne alkalmazzák.
A pénzbeli jövedelemmel azonos adóterhelés alá kerül az utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás és a képzési költség, a jelenleginél viszont valamivel alacsonyabb elvonás érinti majd a melegétkezési jegyeket, az üdülési csekket, valamint az önkéntes pénztári befizetéseket. Bezáruló kiskapuk 2011-ben arra sincs mód, hogy az állami intézmények az idén várhatónál kevesebb saját bevétellel számoljanak, azt pedig még egy nyári törvénymódosítás rögzíti, hogy a központi büdzsé „elnyeli” a terven felüli bevételeket: ezeket az intézmények csak a kormány engedélyével költhetik el. Az is nyári szigorítás, hogy automatikusan elvonják a kötelezettségvállalással nem érintett maradványokat.-->
