Nagy nyomás alatt áll a magyar kormány, mind a piacok, mind a nemzetközi szervezetek - az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap - részéről, hogy csökkentse a költségvetés hiányát és az államadósságot a következő három évben. A befektetők azonban hűvösen reagáltak a kormány kedden bejelentett kiadáscsökkentési terveire, a legtöbben a pontos részleteket hiányolták Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentéséből – írja blogjában a patináns amerikai napilap, a Wall Street Journal két szerzője.
A bejelentett csomag összességében nagyobbnak tűnik, mint amekkorára a piac számított, de nem tudta megnyugtatni azokat a befektetőket, akik a kormánytól a strukturális átalakítások részletes tervét várták. Ezt mutatja az is, hogy a forint folyamatosan gyengült a csomag bejelentése után.
A fő számok igencsak jó benyomást keltenek - magyarázza Neil Shearing a londoni Capital Economics fejlődő piaci közgaszdásza. De még sok a bizonytalanság, hogy valóban megszületnek ezek a döntések és végre is hajtják őket. A hosszabb távú makroadatokat illetően szintén szkeptikus az elemző.
Szerinte a csomag nem teljesen az, amit a piac remélt, a populista komány, amely éppen azzal került hatalomra, hogy nem fogad el több megszorító csomagot a lakosságra nézve, most a befektetők bizalmát próbálja visszaszerezni azzal, hogy dollármilliárdokat von el.
Költségvetési tervében Orbán Viktor miniszterelnök 2014 végéig a nemzeti össztermék 65-70 százalékára csökkentené az államadósság arányát, amely jelenleg 80 százalék ( a legmagasabb az Európai Unióban). Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint az államadósség csökkentlse elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez. Az elemzők reakciói egységesek: mindenki a részleteket hiányolja – írja a WSJ.
A kormány szerint az államadósságot hosszabb távon a GDP 50 százaléka alá kell szorítani, s így lehet Magyarország gazdaságilag független állam. Az adósságcsökkentés zömét a magán-nyugdíjpénztári tagok vagyonának költségvetésbe való vezetésével teszi meg a kormány, amely hossazbb távon éppen, hogy az állam hosszú távú kötelezettségeit növeli – mondják a kritikusok.
S miután a kormányt a magánkasszák vagyonának elkobzása miatt a Nezetközi Valutaalap (IMF), és az Európai Unió is megfeddte, mostani bejelentésében a kormány már a korábban hangoztatott adócsökkentési terveit is átgondolta, azzal, hogy elhalasztja a társasági adó 19-ről 10 százalékra történő mérséklését.
A tervek szerint a kormány felülvizsgálja a kori és rokkantnyugdíjazási rendszert, csökkenti a gyógyszerekre és a közösségi közlekedésre adott állami támogatást, s átszervezi a pénznyelő hazai államvasútat.
Egyebek mellett ezek a lépések a tervek szerint 550 milliárd forinttal csökkentik a költségvetés kiadási oldalát már idén, s 900 milliárd forinttal 2012-ben és 2013-ban. A lépéssel a költségvetési deficit idén 2,9 százalékra, jövőre 2,5-re, 2013-ra pedig 2,2 százalékra mérséklődhet. S ezzel Magyarországnak lesz a legkisebb költségvetési hiánya az Európai Unióban, a WSJ szerint, ha az országnak nem lenne hatalmas adósságállománya, még pozitívba is fordulhatna a mérleg.
Peter Attard Montalto, a Nomura londoni közgazdásza a Széll Kálmán Tervet úgy értékelte, hogy „egy bizonytalan lépés, amely homályosan, de a helyes irányba mutat”.
A Financial Times szintén egyik blogjában foglalkozik a magyar költségvetési tervekkel. A lap a bankokat idézi, akik szerint „brutális” a kormánynak azon terve, hogy 2013-ig fenntartja a pénzügyi szolgáltatókat érintő különadókat. A reakció egyértelmű volt: a bejelentést követően a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett papírok árfolyama zuhanni kezdett, a értékükből a legtöbbet a banki részvények veszítettek. A mélyrepülés nem csak a BÉT-en jegyzett bankpaprokat érintette, a legtöbb vezető – a régióban érdekelt - európai bank részvényeinek árfolyama is esett.
Az FT Erdei Tamást, a Magyar Bankszövetség elnökét idézi, aki a Reuternek adott nyilatkozatában „csalódásnak” minősítette a döntést, s arra figyelmeztetett, hogy a bankadó csökkenti a szolgáltatók profitabilitását és mérsékli a hitelezési hajlandóságot. A bankszövetségek európai egyesületével már régóta egyeztetnek egy 2012-től életbe lépő bankbiztonsági alapról (Erről egyébként lapunk már többször beszámolt – A szerk.), s a kormány egyátalán nem egyeztetett a bankszövetséggel az ágazatot érzékenyen érintő hír bejelentése előtt – így Erdei.
A bankadó meghosszabbításának hírére a BÉT-en jegyzett OTP Bank papírjainak árfolyama a nyitához képest 3,4 százalékkal 5679 forintra estek, a bécsi tőzsdén jegyzett Erste Bank részvényeinek árfolyama 2 százalékkal 37,50 euróra, Raiffeisen Banké szintén 2 százalékkal 42,57 euróra csökkent. Az olasz Intesa csport papírjainak árfolyama 3 százalékos eséssel 2,37 eurón zárt kedden.
Az Eurasia Group egy közleményében azt írta, hogy azok a nagyvállalatok, amelyek érdekeltek a magyar bankszektorban továbbra is „aggódnak”. A csoport szerint ugyanakkor a magyar bankadó nem sújtja komolyabban a régióban tevékenykedő nagybankokat – kivéve persze az OTP, amely bevételének jó része Magyarországról származik, hiszen a magyar adóteher eltörpül az olyan szabályok mellett mint a Basel III-as rendelet, amely világszerte a bankokat magasabb készpénzállomány tartására kötelezheti. A banki tevékenységgel összefüggő szabályokat tartalmazó, jelenleg érvényben lévő Basel II. megállapodás szigorításáról már évek óta tárgyalnak a világ befolyásos pénzügyi szakemberei.
Magyarországi vélemények
Oszkó Péter mai blogbejegyzésében és publicisztikájában egyaránt érinti a tegnapi bejelentéseket. Kiemeli, hogy gazdaságpolitikai váltást tapasztalhatunk a tegnapi program megismerése után, ám annak megvalósításához kitartás, a szándék fenntartása szükségeltetik. Az átalakítások és a korábbi adócsomag azonban nem biztosítja a növekedés elősegítését, valamint a foglalkoztatás növelését. "Az eddig megismert bejelentések és elképzelések alapján tehát talán kevesebbet kell majd aggódnunk az ország eladósodottsága felől, de egyelőre nem világos, hogy az ehhez szükséges költségvetési kiigazítás mellett a hazai vállalkozások és a KKV szektor szűkülő belföldi piacáról ugyan milyen hathatós intézkedések eredményeként lenne képes például nemzetközi piacokra lépni és versenyképességi, illetve termelékenységi hátrányait leküzdve érdemben hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez és a foglalkoztatási viszonyok javulásához" - írja.
Bod Péter Ákos megértő az újabb halasztásokkal kapcsolatban, hiszen a MÁV vagy a rokkantnyugdíjasok kérdését nem lehet gyorsan megoldani, ám azért szerinte is lehetett volna már májusban előállni néhány most megfogalmazott javaslattal.
Petschnig Mária Zita fordulatot lát a Fidesz gazdaságpolitikájában, és összességében csalódott, hogy még mindig nincs számos részlet kidolgozva.
"A piac kielégítetlen" - Fordulat a Fidesz gazdaságpolitikájában?
Csaba László szerint a Széll Kálmán-terv legfontosabb üzenete, hogy a kormány a nemzetközi piacok által várt irányban, azaz a kiadások csökkentésével próbálja fenntartani az egyensúlyt. A közgazdász hiányolja ugyanakkor a vészforgatókönyvet.
Az Equilor szakemberei szintén csalódottak, és szerintük az ambíciózus 4-6 százalékos növekedés elérése nélkül a program tarthatatlan.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kormány terve egybecseng azzal, amit a gazdaság már évek óta követel. Optimista vagyok, mert egyértelmű, hogy a fenntarthatóság fő tételének gondolják, hogy a gazdaság körüli struktúrák átalakítása megtörténjen.
Konkrétumok nem hangzottak el, de a kormányzati szándék megvan Kondrát Zsolt szerint. Hasonló véleményt fogalmazott meg Barta György is: szerinte egyes pontok társadalmi nyomásra "lazulhatnak", s a piaci reakciók is azt mutatják, "langyosra" sikeredett a bejelentés. A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint, ha a kormány nem ér el megfelelő megtakarítást a csomaggal, még előállhat egy "B" tervvel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.