Külgazdaság: kkv-k előtérben

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nagyobb szerepvállalása; a nagy európai exportőrök ázsiai, latin-amerikai és arab országokba irányuló kivitelére való rácsatlakozás; erőteljes hangsúly a Kárpát-medence térségén; kereskedőház(ak), üzleti inkubátorházak felállítása – egyebek között ezek azok az újdonságok, amelyeket a 2011– 15-re szóló külgazdasági stratégia munkaanyaga tartalmaz.

A korábbinál erőteljesebb kis- és középvállalkozás-központúságot tükröz a formálódó, a következő négy évre vonatkozó külgazdasági stratégia – derül ki a lapunk birtokába került tervezetből. Ez részint azzal magyarázható, hogy a hazai kkv-k exportteljesítménye és súlya a nemzetgazdasági kivitelen belül jelentősen elmarad a fejlett országokétól, részint pedig annak, hogy még nagy tartalékok rejlenek ebben a szektorban. Ráadásul ezek a vállalatok válságállóbbnak bizonyultak, mint a nagyok: a legfrissebb – 2009-es – adatok szerint a magyar és a külföldi tulajdonú hazai kkv-k részaránya a teljes kivitelből a 2008-as 21-ről 23,4 százalékra nőtt (miközben az export értéke csökkent).

A jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt lévő stratégia kevés újdonságot tartalmaz, inkább hangsúlyeltolódásokkal taglalja a korábbi hasonló stratégiákban lefektetett irányokat, célokat, eszközöket. Ami teljesen új felvetés: nagyobb szerepvállalást helyez kilátásba a kereskedelmi és iparkamara számára. Eddig a mindenkori külgazdasági kormányzat mereven elzárkózott attól, hogy beengedje az MKIK-t erre a területre, miután a kamara egyik törekvése az volt, hogy (legalább részben) rátegye a kezét a külpiaci hálózatra. Most azonban a stratégia kiemelt szerepet szán a kamarának, részint a speciális külkereskedelmi szakemberek képzésében, részben a Kárpát-medencei programban (a Széchenyi-kártya határon túlra való kiterjesztése, az MKIK vegyes kamaráinak aktív szerepe). Ahogy a munkaanyag fogalmaz: „A kereskedelemfejlesztés, a külgazdasági szerepvállalás a kamarák hagyományos feladatai közé tartozik, érdemes kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a gazdasági kamarák köztestületi státusában, valamint a kamarai törvény által megfogalmazott feladatokban rejlenek.”

Újdonság az is, hogy a szakma által szorgalmazott kereskedőházakra vonatkozó elképzelések legalább részben bekerültek a stratégiába. Az ezzel kapcsolatban ennyit ír: „A hazai kkv-k által megtermelt, exportra alkalmas termékek külpiaci értékesítését állami akarattal és eszközökkel kívánja a kormányzat elősegíteni. A kereskedőház intézménye különösen a távoli nagy országokba történő megrendelések teljesítését segítheti elő.”

Főként a távoli piacokon eredményezhet közvetett, de később akár közvetlen magyar exportbővülést az, ha sikerül rákapcsolódni a nagy európai piacok ázsiai, latin-amerikai és arab kivitelére. Németországon és Ausztrián keresztül elsősorban Kínába, Indiába és a Mercosur-országokba (élén Brazíliával), Portugálián át elsősorban a volt gyarmatokra (Angola, Mozambik és ismét Brazília) juthatnak ki a hazai kkv-k. A skandináv országokkal való együttműködés révén elsősorban az elektronikai, fém- és gépipari exportot növelhetik a magyar cégek.

Kevés új olvasható ki a stratégia tőkebefektetésekkel kapcsolatos részeiből. A megnevezett prioritást élvező ágazatok között nincsenek újak. Miként az is ismert, hogy az egyik kiemelten fontos cél a magyar beszállítók helyzetbe hozása, illetve a közvetlen és a közvetett munkahelyteremtés.

(elsősorban a kis- és középvállalatok számára)

Kereskedőházak

- Üzleti inkubátorok a keleti piacokon

- Exportakadémia: a kamara részvételével

- A kereskedelemfejlesztési pályázati rendszer újraindítása

- Az export házhoz jön – kistérségi szintű programsorozat

Exportőr-adatbázis

- A kkv-k konzorciális együttműködésének az elősegítése

- A kkv-k klaszteresedése, részben uniós források segítségével

- Rendszerexport támogatása

Beszállítói program

- Kkv-kra szabott termékek az Eximbanktól és a Mehibtől

- Uniós kereskedelemfejlesztési pályázatok által kínált lehetőségek kiaknázása

Megjegyzés: finanszírozás nincs melléjük rendelve.

(elsősorban a kis- és középvállalatok számára)

Kereskedőházak

- Üzleti inkubátorok a keleti piacokon

- Exportakadémia: a kamara részvételével

- A kereskedelemfejlesztési pályázati rendszer újraindítása

- Az export házhoz jön – kistérségi szintű programsorozat

Exportőr-adatbázis

- A kkv-k konzorciális együttműködésének az elősegítése

- A kkv-k klaszteresedése, részben uniós források segítségével

- Rendszerexport támogatása

Beszállítói program

- Kkv-kra szabott termékek az Eximbanktól és a Mehibtől

- Uniós kereskedelemfejlesztési pályázatok által kínált lehetőségek kiaknázása

Megjegyzés: finanszírozás nincs melléjük rendelve. A stratégia új elemei - Törekvés az MKIK bevonására a külgazdasági tevékenység előmozdításába

- Rákapcsolódás nagy exportpiacaink ázsiai, latin-amerikai, arab országokbeli kivitelére

- Kárpát-medencei gazdasági övezet program

- Kereskedőházak létesítése

- Az eddigiektől eltérő belföldi hálózat létrehozása (fejlesztési központok)-->