BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lassan emelkedik a GDP

Szerény mértékben növekedett a gazdaság az idei második negyedévben a KSH adatai szerint. Úgy tűnik, egyelőre visszafogott növekedési kilátásokat láthatunk. A kilábalásban fontos szerepet játszott a mezőgazdaság 17,2 százalékos, és az építőipar 6,9 százalékos növekedése. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy leginkább az EU-s pénzek segítik a növekedést.

A második negyedévben 0,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest – erősítette meg a gyorsjelentés adatát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított éves adatot ugyanakkor 0,2 százalékról 0,1-re csökkentette a statisztikai hivatal.

A kilábalásban fontos szerepet játszott a mezőgazdaság 17,2 százalékos, és az építőipar 6,9 százalékos növekedése. Mindkettő rendkívül gyenge bázisról mutatott felpattanást: a mezőgazdaságban tavaly az aszály okozott komoly gondot, az építőipar tekintetében pedig évek óta tartott a lejtmenet. Utóbbinál az európai uniós pénzek lehívásának gyorsulása – igaz, átmenetileg más forrásból, hiszen az EU leállította a legtöbb projekt finanszírozását – segítheti a növekedést.
Az ipar hozzáadott értéke 0,8 százalékkal csökkent a KSH tájékoztatása szerint. A feldolgozóipar pedig úgy esett vissza 0,6 százalékkal, hogy a járműgyártásban jelentős a növekedés.

A szolgáltatások gyakorlatilag stagnáltak: a kereskedelem és vendéglátás tekintetében közel két százalékos visszaesést mért a KSH, ugyanakkor az információ, kommunikáció ág 1,1 százalékkal nőtt. A pénzügyi és biztosítási szektorban viszont ugyanekkora volt a visszaesés a rendkívül gyenge, 3,1 százalékos visszaesésről tanúskodó bázis ellenére. Mindez jól mutatja, hogy az ágazat komolyan visszafogja a növekedést – amiben fontos szerepet játszhatnak az elmúlt évek fokozott adóterhei –, és figyelmeztető jel az újabb devizahiteles mentőcsomag kivitelezése kapcsán. A KSH kiemeli, hogy a vállalati és a lakossági hitelállomány is tovább csökkent. A közigazgatás, oktatás, egészségügyi és szociális ellátásban növekedést mért a hivatal.

A felhasználási oldalt tekintve 0,3 százalékkal nőtt a háztartások tényleges fogyasztása. A legnagyobb súlyú, háztartási fogyasztás 0,7 százalékkal emelkedett éves alapon. A rezsicsökkentés segíthetett a fogyasztásnak, de az energiaszektor beruházásai ennek hatására visszaestek. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások közel 1 százalékkal csökkentek, ám a közösségi fogyasztás emelkedett.

A beruházások közel 5 százalékos éves növekedésének köszönhetően emelkedett a bruttó állóeszköz-felhalmozás. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy leginkább az EU-s pénzek segítik a növekedést. A KSH szerint a külkereskedelemben 655 milliárd forintos többlet keletkezett, bár az import növekedése meghaladta az exportét.

A kilátások tekintetében talán szebb képet mutat a negyedéves adat: egyedül a feszes költségvetési gazdálkodás látszódhat azon, hogy a kormányzati természetbeni juttatások 0,4 százalékkal csökkentek. Ugyanakkor az ipar, az építőipar, és a fogyasztás is növekedett.

Tovább romlik az ország versenyképessége

Magyarország három helyet rontott, így a 63. helyre csúszott le a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi ranglistáján idén. A versenyképesség a 2008-as világgazdasági válság kirobbanása után négy éven keresztül javult, ám 2011 után megtört a trend, és 2012-re a 48. helyről a 60-ra esett Magyarország.

A WEF szerint a legproblémásabb területek között van a vállalatok szempontjából a finanszírozáshoz való hozzáférés, valamint a gazdaság és társadalompolitikai instabilitás, ám az adószabályok és a bürokrácia is komoly gondot jelent. A kormány ugyanakkor stabil, valamint az infláció és a bűnözés is viszonylag alacsony pontszámot kapott.

„Globálisan a 63. hely nem rossz, de az Európai Unió 28 országából a 24. helyen állunk” – mondta a Világgazdaságnak Vakhal Péter. A WEF listájának magyar részét készítő Kopint-Tárki tudományos munkatársa szerint különösen az új tagok közt nem túl jó a helyezésünk, és a tendencia egyre romlik. „Sovány vigasz, hogy a cseh és a szlovák versenyképesség is romlik” – tette hozzá. Szerinte az intézményrendszerben (korrupció, bürokrácia csökkentése, átláthatóság javítása) kellene elindítani egy reformot, megfontolva, és nem elkapkodva.

A WEF szerint a legproblémásabb területek között van a vállalatok szempontjából a finanszírozáshoz való hozzáférés, valamint a gazdaság és társadalompolitikai instabilitás, ám az adószabályok és a bürokrácia is komoly gondot jelent. A kormány ugyanakkor stabil, valamint az infláció és a bűnözés is viszonylag alacsony pontszámot kapott.

„Globálisan a 63. hely nem rossz, de az Európai Unió 28 országából a 24. helyen állunk” – mondta a Világgazdaságnak Vakhal Péter. A WEF listájának magyar részét készítő Kopint-Tárki tudományos munkatársa szerint különösen az új tagok közt nem túl jó a helyezésünk, és a tendencia egyre romlik. „Sovány vigasz, hogy a cseh és a szlovák versenyképesség is romlik” – tette hozzá. Szerinte az intézményrendszerben (korrupció, bürokrácia csökkentése, átláthatóság javítása) kellene elindítani egy reformot, megfontolva, és nem elkapkodva. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.