Lecsapnának a spekulánsokra

Dörgedelmek. Kemény szankciókra számíthatnak azok a bankok és fedezeti alapok, amelyek Görögország csődjére spekulálnak – figyelmeztetett az eurócsoportot vezető Jean-Claude Juncker. A luxemburgi miniszterelnök hozzátette: szélesíteni kell a politika mozgásterét annak érdekében, hogy szükség esetén meg lehessen fékezni a pénzügyi piacokat. Mint a Handelsblattnak adott interjúban fogalmazott: „A pincében készenlétben vannak a kínzószerszámaink, és meg is mutatjuk őket, ha szükséges lesz.”

Arról nem beszélt Juncker, pontosan milyen „kínzószerszámok” bevetését tervezi a spekulánsok ellen. Egy német konzervatív EP-képviselő, Markus Ferber azonban a napokban felvetette, hogy az euró ellen játszó bankoktól akár a működési engedélyt is meg lehetne vonni. Christine Lagarde francia gazdasági miniszter az államcsődre vonatkozó hitelbiztosítási ügyletek (CDS) betiltását helyezte kilátásba.

A görög CDS-ek díja egyébként csökkent a tegnapi tőzsdenapon, és a dél-európai ország államkötvényeinek a német szövetségi papírokhoz viszonyított felára is kéthetes mélypontra esett. Ez összefüggésben lehet azokkal az értesülésekkel, amelyek szerint a német és a francia kormány vezetésével 20-30 milliárd eurós csomag formálódik Athén megsegítésére (VG, március 1., 1. oldal). Ugyanakkor Angela Merkel tegnap is cáfolta, hogy bizonyos összeget elkülönítenének Athén támogatására; mint mondta, a görögöknek „meg kell csinálniuk a házi feladatukat”. Olli Rehn, az EU Athénban tárgyaló pénzügyi biztosa ezzel összhangban szorgalmazta a tárgyalópartnereinél, hogy napokon belül tegyenek közzé újabb megszorító intézkedéseket. Ez az Athén által e hétre tervezett, mintegy ötmilliárd euró értékű kötvénykibocsátás sikeréhez is hozzájárulna. Emlékezetes, hogy a hasonló januári akció kudarcba fulladt, és az utóbbi egy hétben meghatározó befektetők sora (német bankok ugyanúgy, mint a legnagyobb ázsiai állampapír-vásárlónak számító Kokusai Asset Management) jelezte, nem hajlandó újabb görög papírokat venni.

Eközben markáns elképzelések láttak napvilágot a göröghöz hasonló krízishelyzetek megelőzésével kapcsolatban. Az „európai valutaalap” felállításának tervét (VG, február 24., 5. oldal) a közös eurókötvényeket kibocsátó „EU-s pénzügyminisztérium” ötlete követte. Utóbbi Soros Györgytől származik, aki a Financial Times Deutschland tegnapi számában fejtette ki elképzelését. A tőzsdeguru szerint uniós fiskális kormányzás nélkül az EKB sem működhet hatékonyan, és a Görögországhoz hasonló országok euróövezeti tagságuk ellenére nem tudnak alacsony felárral hiteleket felvenni. A probléma megoldására közösen garantált eurókötvényeket kellene piacra dobni; Soros szerint Athén ebből fedezhetné finanszírozási igénye nagyobbik részét (mondjuk 75 százalékát), és csak a többit kellene a saját szakállára rendeznie.

A meghatározó EU-tagállamok ennél kevésbé radikális megoldásokban gondolkodnak. Egy a Der Spiegel által idézett német–francia tervezet mindössze az Európai Bizottság ellenőrző szerepének erősítését szorgalmazza mind a valutauniós tagállamok, mind az annak előszobájában várakozók felett. Angela Merkel nemrég levélben kérte Herman Van Rompuy EU-elnököt arra, hogy a márciusi csúcsértekezletre dolgozza ki a közös gazdaságpolitikai célok tervét – egy közös pénzügyminisztérium létrehozását azonban elutasítja. TG

Bert Rürup szerint jelentősen nőne az ezen államoktól követelt kockázati felár, és azt nem lehetne tartósan teljesíteni.

Hasonlóan vélekedik Soros György is, aki a CNN-nek úgy fogalmazott: „Elképzelhető, hogy az euró nem éli túl a görög vihart.”

Bert Rürup szerint jelentősen nőne az ezen államoktól követelt kockázati felár, és azt nem lehetne tartósan teljesíteni.

Hasonlóan vélekedik Soros György is, aki a CNN-nek úgy fogalmazott: „Elképzelhető, hogy az euró nem éli túl a görög vihart.”-->