Lépett az MNB - Beszakadt a forint

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa meglepetésre 6,75 százalékra vágta az irányadó kamatot. Az elemzők döntő többsége nem számított arra, hogy a központi bank mérsékli az irányadó rátát, hiszen az inflációs folyamatok kedvezőtlenül alakultak, és az EU/IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban sincs előrelépés.

A forint meredeken zuhanni kezdett a kamatdöntés után. A hazai deviza 280,7-ig esett az euróval szemben, jelenleg 280 környékén mozog. A kamatdöntés előtt 278,5 forinton állt a jegyzés, vagyis két egységgel gyengült a hazai deviza.

A kamatdöntő ülésen valószínűleg óriási feszültség alakult ki, vélhetően a külső tagok leszavazták Simor András elnököt és a két alelnököt.

„Kisebb meglepetésre 2010 tavasza után először kamatot vágott az MNB. Az eddigi jegybanki kommunikáció tükrében a monetáris kondíciók enyhítését vagy az inflációs kilátások javulása, vagy az ország kockázati megítélésének tartós javulása hozta meg. A júliusi inflációs adat nem hozott pozitív meglepetést, így a kamatcsökkentésnél feltehetően a kockázati felár javulása lehetett a döntő érv” – vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere.

„A tartóssággal kapcsolatban mindenképpen felmerülhetnek kétségek, az viszont tény, hogy augusztusban tovább erősödött a forint az euróval szemben, és a rövidebb lejáratú állampapír hozamok is tovább ereszkedtek. Az eurózónával kapcsolatos feszültségek enyhülésével a feltörekvő piaci devizák közül érthető módon az elmúlt időszakban különösen jól teljesített a lengyel és a magyar fizetőeszköz” – hangsúlyozta Bebesy.

„A magyar forint esetében egyre inkább érződik, hogy a nemzetközi összevetésben magas kamatkörnyezet vonzóvá teszi a hazai fizetőeszközt. Az országkockázati megítélést tükröző CDS felárunk a nyár eleje óta fokozatosan ereszkedik, a javulás mértéke nominálisan meghaladja a régiós szomszédjainknál tapasztaltakat. Jelenleg mind a forint és az állampapír piaci helyzet, mind a CDS árazás kedvezőbb helyzetet mutat, mint tavaly ősszel, amikor az MNB a helyzet romlására hivatkozva kétszer ötven bázispontos kamatemelést hajtott végre, így indokolható volt az óvatos kamatcsökkentés” – mutatott rá Bebesy.

A szakértő szerint a jelenlegi árazásokat tekintve a piac arra számít, hogy az elkövetkező egy év során visszafordítva a tavalyi szigorítást, az MNB összesen 125 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre.

„Más feltörekvő piaci országok – igaz, kedvezőbb eladósodottsági mutatók mellett – már korábban merészebb lépésekre szánták el magukat. Jelentősen csökkent az alapkamat Brazíliában, de vágtak Dél-Afrikában és jelentősen enyhülnek a monetáris kondíciók Törökországban is” – tette hozzá.

Hozzátette, hogy a jelenlegi kedvezőbb környezet fennmaradása esetén Magyarországon is további kamatcsökkentésekre kerülhet sor, azonban a nemzetközi helyzet instabilitása  IMF-megállapodás hiányában  hazánk kockázati megítélésének gyors romlásához is vezethet, ami az MNB-t akár újfent kamatemelésre kényszerítheti.”

„Az elemzői várakozásokkal szemben, azonban a piaci árazásoknak megfelelően az MNB monetáris tanácsa 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. Míg az enyhülő pénzpiaci kondíciók, csökkenő hozamok és kockázati felárak, erősebb szinten stabilizálódó forintárfolyam, valamint a reálgazdasági mutatók alátámaszthatják az alapkamat csökkentését, az enyhülő, de még mindig jelenlevő stabilitási kockázatok, valamint az erősödő inflációs kockázatok a kivárást indokolhatták volna” – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője.

„Ezért egyelőre nem számítunk a kamatcsökkentés folytatására, amire az IMF tárgyalások lezárását követően kerülhet sor” – tette hozzá.

Kiemelte: a forint árfolyama annak ellenére gyengült a kamatdöntés hatására, hogy a pénzpiacok már árazták a kamatcsökkentést, így amennyiben a jegybanki kommentár megerősíti, hogy a kamatcsökkentési sorozat folytatása egyelőre nem várható, a forint árfolyama is visszakorrigálhat.

„Az év végéig további 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítunk, amire a negyedik negyedévben kerülhet sor, így az év végére 6,50 százalékos alapkamatra számítunk. Ezt a jövő év első felében további 50 bázispontos kamatcsökkentés követheti, így a jövő év végén 6 százalék lehet az alapkamat” – prognosztizálta Suppan.

Világgazdaság Online-->