Lesz mit fizetni jövőre is

Nem csekély összeget, 1125,5 milliárd forintot képviselnek azok a kötelezettségvállalások, amelyek 2011-ben jelennek meg teherképpen az állami büdzsében. Pontosabban: egy minapi (március 24-i) kormányrendelet ekkora összeget állapított meg a kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó költségvetési fejezetek maximális kötelezettségvállalási kerete gyanánt. Ettől tehát lefelé igen, felfelé azonban nem térhet el a mostani és a majdani kabinet sem.

Igaz, ez utóbbi kijelentést is árnyalni kell azzal, hogy az államadósság-kezeléssel és az állami vagyonnal kapcsolatos tételeket, az EU-s forrásokhoz kapcsolódó kötelezettségeket, valamint a jogerős bírósági és hatósági döntésen alapuló tételeket nem kell beleszámítani ezekbe a keretekbe. A távozó kormány által megszabott limitek azonban ezek nélkül is tetemes summákat érintenek.

A kötelezettségvállalások korlátozása egyébként része annak az „akciónak”, amelyet az államháztartási törvény alapján a pénzügyi tárca kezdeményezett, tekintettel a választások közeledtére. A PM az államháztartás, valamint az egyes tárcák pénzügyi és vagyoni helyzetéről szóló adatokat március 12-én bocsátotta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendelkezésére, néhány napja pedig azokat meg lehet találni az adott minisztériumok honlapján is.

A beszámolók elsősorban a 2010-es folyamatokról adnak képet, az első kéthavi tényadatok alapján. A hosszabb távú kötelezettségvállalások alakulását az erre irányuló törvényi elvárás ellenére viszonylag nehéz kihámozni a jelentésekből. Márpedig ez igen fontos lenne, a már említett rendelet ugyanis csak a maximális és nem a tényleges mértéket határozza meg.

Éppen erre a megállapításra jutottak tegnapi jelentésükben a számvevők is: szerintük a kormányzati anyagokban nem szerepelnek egységes, világos szerkezetben – és néhol egyáltalán nem – a 2010. évet követő évekre vonatkozó kötelezettségvállalások. Az ÁSZ kockázatokat lát többek között az adó- és járulékbevételek terén is, és aggályát fejezi ki az állami vagyonnal kapcsolatos adatok megbízhatóságával szemben. Emlékeztetnek: már a 2008. évi záróadatok sem voltak tökéletesen alátámasztottak, és elmaradt az év közbeni részletes vagyonfelmérés is. A következő éveket övező kockázatok között említik a számvevők az önkormányzatok közel ezer milliárd forintos adósságállományát is: a jelentés szerint kormányzati segítség nélkül könnyen ellehetetlenülhet a települések gazdálkodása.

Ez utóbbi tétel, akárcsak az állami vállalatok vesztesége, előbb-utóbb a büdzsére szakad, és ezek mellé jönnek még a már említett kötelezettségvállalások. Ezek körében az oktatási tárca viszi el a pálmát több mint 330 milliárd forintos 2011-es keretével. A tényleges vállalás – a felsőoktatási PPP-projekteket, a Művészetek Palotájának finanszírozását, valamint a Mátyás-templom felújítását figyelembe véve – évi 130 milliárd forint körül alakulhat a tárca saját jelentése szerint. A honvédelmi tárcánál a kormányrendelet közel 123 milliárd forintos 2011-es limitet szab meg, ehhez képest a tényleges kötelezettség 53,2 milliárd forint lesz. Ezen fele-fele arányban osztozik az úgynevezett elhelyezési szolgáltatás költsége, valamint a Gripen vadászgépek bérleti díja.

Érdekes eset a közlekedési tárca, ahol javarészt az útépítések „áthúzódó hatása” miatt jövőre 426,7 milliárd forintos kötelezettséggel kell számolni, holott a kormányrendelet elvileg csak 190,3 milliárdot engedélyez. Fontos azt is megjegyezni, hogy az M5-ös autópálya esetében 2031-ig, az M6-osnál pedig 2037-ig kell fizetnünk a PPP-konstrukciók „feketelevesét”, az úgynevezett rendelkezésre állási díjat.

Szorosan nem tartozik a kötelezettségvállalások körébe, ám nem hagyható figyelmen kívül az állami kezességek és garanciák állományának növekedése is. Ezek összértéke a 2008 végi 2316,9 milliárdról tavaly év végére 2701,7 milliárd forintra emelkedett, és az idén minden bizonnyal tovább nő. KR