Magyarország az ötödik

A 2007–09-es időszakban Magyarország harmadik volt az európai uniós források időarányosan leszerződhető hányadának 90 százalékos teljesítésével, és ötödik az időarányosan kifizethető forrás 23 százalékos teljesítésével – közölte a KPMG. A tanácsadó cég immár harmadszor tett közzé jelentést a kelet-közép-európai tagállamok uniós forrásfelhasználási teljesítményéről, és most először tért ki a közösségi források kifizetésének alakulására.

„Összességében a közepesnél valamivel jobbak a vizsgált országok eredményei, és Magyarország – ahogy 2008-ban és 2009-ben is – az élbolyban végzett” – állapította meg lapunk kérdésére Várnai Éva, a KPMG kormányzati tanácsadási vezetője. Ugyanakkor azt is elmondta: azért készítik el évről évre ezt az anyagot, mert egyrészt az EU-ban nem készül ilyen összehasonlító jelentés, másrészt szeretnék előmozdítani a tisztánlátást ezen a területen.

A 2007–13-as programozási időszakban összesen 264,4 milliárd euró közösségi forráshoz juthatnak a térség országai. Ebből 111 milliárdot szerződhettek volna már le, ám 69,3 milliárd euró értékben kötöttek meg támogatási szerződéseket. Magyarország ebben a sorban a 2008-as második helyről visszaesett a harmadikra, 13,3 milliárd eurós leszerződött összeggel. „Így tehát az új kormánynak még bőven maradt mozgástere a fejlesztéspolitikában” – jegyezte meg a KPMG vezető szakértője. A szerződéskötésben kiemelkedik Litvánia és Észtország teljesítménye: az előbbi a 2008. évi tizedik helyről a másodikra lépett előre, míg utóbbi hatodikból lett első 2009-ben. Ugyanakkor időarányosan is bőven van még mit behoznia Bulgáriának, Lengyelországnak, Romániának és Szlová-kiának.

Tanulságos annak áttekintése is, hogy az egyes országok milyen fejlesztési területet preferálnak. A 2007–13-as időszakban a rendelkezésre álló források 45 százalékát – összesen mintegy 120 milliárd eurót – közlekedés-, vidékfejlesztésre és a halászatra szánják. Jelentős összeget allokáltak humánerőforrás-fejlesztésre, környezetvédelemre és gazdaságfejlesztésre is, ugyanakkor a legkevesebb pénzt az egészségügy fejlesztésére szánják. „Nem a több EU-pénzen múlott a sikeres válságkezelés” – hangsúlyozta Várnai, amikor külön is kitért az ezekkel kapcsolatos intézkedések értékelésére. A KPMG szakértői szerint ugyanis a megtett lépések sokat elárulnak egy-egy ország stratégiai gondolkodásáról. „A legtöbb vizsgált tagállam, így Magyarország is lehetett volna hatékonyabb a válságkezelésben, s ebben sokat segíthetett volna az EU-pénzek elköltésének alaposabb átgondolása” – közölte Várnai. A válságkezelésben Litvánia és Észtország bizonyult a legjobbnak. A többiek olyan eszközöket vetettek be (például adminisztratív eljárások egyszerűsítése, jogosultsági kritériumok enyhítése, előfinanszírozás támogatása), amelyekre amúgy is szükség volt a vizsgált országok többségében.