Éppen Magyarország helyzetére szabták az IMF által frissen bevezetett elővigyázatossági hitelkeretet, az úgynevezett Precautionary Credit Line-t (PCL) – véli a Morgan Stanley. A befektetési bank tegnapi közleménye szerint a PCL tökéletes pénzügyi eszköz lenne hazánk számára azután, hogy a Nemzetközi Valutaalappal 2008-ban kötött megállapodás októberben lejár. A magyar gazdaság fundamentális mutatói ahhoz nem elég jók, hogy a jelenleg is elérhető rugalmas hitelkeretben (az úgynevezett Flexible Credit Line-ban) részesüljön, ám Budapest az utóbbi években számos olyan átalakítást hajtott végre, amelyek jelentősen javították a költségvetés helyzetét – emlékeztet a Morgan Stanley.
Köztudott azonban, hogy a magyar kormány az IMF-fel folytatott nyári tárgyalások eredménytelen lezárulta óta igyekszik „kihagyni” az IMF-et az ország finanszírozásából. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter néhány napja is leszögezte, hogy hazánk képes a piacról is finanszírozni magát, Orbán Viktor kormányfő pedig a valutaalappal bekövetkezett „szakításról” mint a pénzügyi függetlenség felé vezető út első lépéséről beszél.
A Morgan Stanley-nél ezzel szemben úgy vélik, hogy az új hitellehetőség a pénzügyi függetlenségre vágyó Magyarország számára is elfogadható lehet, a korábbinál ugyanis kevesebb kötöttséggel jár. A befektetési banknál arra is számítanak, hogy a pénzügyi-gazdasági helyzet esetleges súlyosabbá válásával minden bizonnyal megenyhül a magyar kormányfő IMF-fel kapcsolatos retorikája is.
Az elemzők többsége egyébként szintén arra figyelmeztet, hogy az IMF-védőháló újrafonása elősegítené a Magyarországgal szembeni bizalom erősödését a befektetők körében, ez az államadósság kamatterhének csökkenésében is testet ölthet. A Magyar Nemzet tegnapi számában éppen Urbán László, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) magyarországi kiküldöttje szögezte le: gazdaságpolitikai szabadságunk azzal növelhető, ha minél hamarabb jelentősen csökkentjük GDP-arányos eladósodottságunk arányát.
Mint azt korábban megírtuk, az IMF az új hitellehetőséget elsősorban a „kisebb mértékű sérülékenységgel” rendelkező országoknak szánja. A PCL lényege nemcsak az, hogy az országok enyhébb feltételek mellett férhetnek hozzá a pénzekhez (a felülvizsgálatokra például a szokásos negyedévi helyett csak féléves rendszerességgel kerül sor a PCL esetén), hanem hogy a hitelkeret valójában „csak” a piacok bizalmának erősítésére szolgálna, biztosítékképpen. Persze a PCL sem „alanyi jogon” jár, egy-egy ország teljesítményét az IMF a hitel megítélése kapcsán öt területen értékeli: a külső pozíció és a piaci hozzáférés, a költségvetési és a monetáris politika, a pénzügyi szektor helyzete, valamint az adatok megbízhatósága tekintetében. A szervezet korábbi közlése szerint azonban az IMF a PCL esetén kisebb mértékű hiányosságok felett kész szemet hunyni. Van tehát esély arra, hogy – amennyiben erre a magyar kormányban van nyitottság – az IMF egy PCL-ről szóló tárgyaláson rugalmasabb lenne, mint a nyári, végül félbe is szakadt egyeztetéseken.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.