Már júniustól csökkent a tánya

Az Országgyűlés által július 22-én elfogadott adócsomag egyik leglényegesebb eleme, hogy 500 millió forintos adóalapig az eddigi 19 százalékos helyett csak 10 százalékos társasági adót kell fizetni. Szakemberek egyetértenek abban, hogy a magyar vállalkozások túlnyomó többsége a 10 százalékos adókulcs hatálya alá tartozik majd. Az idén – átmeneti jelleggel – a vállalkozásoknak a napok arányában meg kell osztaniuk adóalapjukat a 2010. január 1. és június 30., valamint a 2010. július 1. és december 31. közötti időszak között – hívja fel a figyelmet az OrienTax tanácsadó cég hírlevele. Ebből kiderül: előbbi esetben az adóalap továbbra is általánosan 19 százalékkal adózik, azzal a megkötéssel, hogy a korábbi feltételek teljesítése esetén 50 millió forintos limitig 10 százalékos adókulcs alkalmazására is van lehetőség. Az év második felére jutó adóalapot ezzel szemben 250 millió forintos határig csak 10 százalékos teher sújtja, a 19 százalékos mérték csak e limit felett lép életbe. Nem változik ugyanakkor az a szabály, hogy az adózónak a 2008. és a 2009. adóévben a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt meg nem fizetett adónak megfelelő összegű lekötött tartalék felhasználására a lekötés adóévében hatályos szabályokat kell alkalmaznia – mutat rá Veszprémi István, a Deloitte adóosztályának vezetője.

Az eddig szabályok szerint a 10 százalékos adókulcs alkalmazása nem volt automatikus, az függött a foglalkoztatottak számától, a rájuk jutó átlagos bértől, más adókedvezmények igénybevételétől, és a 9 százalékpontnyi megtakarítást is kizárólag a törvényben meghatározott célokra lehetett felhasználni. Ezek a kikötések szintén megszűnnek 2010 második fél évétől. A módosítással ugyan elsősorban a kis- és középvállalkozások adóhelyzetét kívánták javítani, de az 500 millió forintos kedvezményes adóalap a nagyvállalatok számára is érdemi változást hozhat, hiszen 2010-ben 22,5 millió forintos, 2011-től pedig akár 45 millió forintos megtakarítást is elérhetnek a cégek ily módon – mutat rá Radnai Károly, az OrienTax adópartnere.

Kevésbé örömteli az érintettek számára a bankadó, pontos nevén a hitelintézeti különadó bevezetése. Itt a szabályok még a zárószavazás előtti utolsó pillanatokban is módosultak, e változások többsége a biztosítókat érintette. Az eredeti 5,2 százalékos adómérték először 5,8-re emelkedett, a zárószavazás előtt pedig végül 6,2 százalékra nőtt. Változott a biztosítókat terhelő adó alapja is: az eredeti javaslat szerint még a biztosítók éves beszámolójában szereplő megszolgált – viszontbiztosítás nélküli – díjbevételt tekintették volna az adó alapjának, ennek helyébe azonban az úgynevezett korrigált díj lépett. Ez utóbbi a nem élet biztosítási ágból származó megszolgált – szintén viszontbiztosítás nélküli – díjbevételt foglalja magában, növelve az életbiztosítási ág bruttó díjával, illetve csökkentve az egyszeri díjas biztosítások díjának 90 és az eseti biztosítási díjak 90 százalékával – derül ki az OrienTax elemzéséből. A végleges jogszabályból kikerült a tevékenységüket 2007. július 1. után kezdő biztosítók alanyi mentessége, valamint a takarékszövetkezeteket érintő könnyítések is.

Átalakult a viták során a bankokat terhelő adó mértéke is. Az eredeti, a mérlegfőösszeg után egységesen 0,45 százalékos mértékkel megállapított adót kétkulcsossá tették: 50 milliárd forintos adóalapig 0,15, a fölött viszont 0,5 százalékos adó terheli a bankokat. A pénzügyi vállalkozásokat terhelő adó mértéke 6-ról 6,5 százalékra nőtt, kikerültek ugyanakkor az adó hatálya alól a pénzügyi közvetítői tevékenységet folytatók, a befektetési vállalkozások pedig az adó alapjából levonhatják a befektetési tevékenység után leszámolt ráfordításokat. Mind a bankoknak, mind a biztosítóknak és az egyéb különadóalanyoknak a 2010-es terhet két részletben, 2010. szeptember 30-i és december 10-i határidőig kell megfizetniük. VG