Már politikai szinten is egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy fel kell
készülni Görögország fizetésképtelenné válására – igaz, a fő európai döntéshozók hivatalosan még
elutasítják a lehetőséget.
A trojka a héten ismét tárgyal Athénnal a túlélésről.
Ismételten elvetette Görögország csődjének vagy az eurózónából történő kilépésének lehetőségét Angela Merkel német kancellár egy hétvégi pártkonferencián. Szerinte ez ugyanis dominóhatással járna, és hatalmas nyomás alá helyezne más országokat. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a WirtschaftsWochénak nyilatkozva szintén a mellett érvelt, hogy az eurózónán belül kell tartani Görögországot. Egyúttal figyelmeztetett arra, hogy a hellének még legalább tíz évig külső pénzügyi segítségre szorulnak majd, ennyi kell ugyanis a versenyképességük helyreállításához.
Merkelék kitartása ellenére már politikai szinteken is egyre terjed az a vélemény, hogy számolni kell a görög csőd lehetőségével. „Vagy azonnal folytatjuk a strukturális átalakítások átültetését a gyakorlatba, vagy drámai következményekkel kell szembenéznünk” – mondta a tegnapi Sunday Real Newsnak Jeórjiosz Provopulosz, a görög jegybank vezetője, egyben az Európai Központi Bank (EKB) igazgatóságának tagja. Kollégája, Klaas Knot holland jegybankelnök pedig nyíltan az egyik lehetséges forgatókönyvnek nevezte a fizetésképtelenséget. Szintén szóba hozta ezt az eshetőséget Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter, aki – állítják helyi lapok – három lehetséges szcenáriót vázolt fel
a helyi képviselők előtt. Az első szerint a kormány maradéktalanul végrehajtja a trojka által diktált megszorító intézkedéseket, így nemcsak az első mentőhitel októberben aktuálissá váló részletét kapja meg, hanem rendelkezésére áll majd a második, 109 milliárd eurós mentőcsomag is. A második verzió arról szól, hogy az ország rendezett keretek között csődbe megy, amely során a hitelezőknek ötvenszázalékos veszteséget kell lenyelniük. Ehhez sok szereplő jóváhagyása és együttműködése szükséges – mondta állítólag a politikus. A harmadik forgatókönyv, hogy a kormánynak nem sikerül megegyeznie a trojkával az újabb megszorításokról, és az ország kontroll nélkül válik fizetésképtelenné.
Bár a kabinet cáfolta a hírt,
annak megjelenése, valamint a Moody’s nyolc görög bankot érintő leminősítése után azok részvényei zuhanni kezdtek, a korábbi napokban enyhén korrigáló görög állampapírok hozamai pedig ismét emelkedésnek indultak. A trojka küldöttsége a hét elején érkezik ismét Athénba, hogy folytassa a tárgyalásokat a mentőhitel aktuális lehívásának feltételéül szabott újabb megszorításokról.
Egyébként már az sem tabu a legfelsőbb politikai szinteken, hogy Görögország felvétele az eurózónába rossz lépés volt. „Gazdasági szempontból és a mából nézve ez egy hiba volt” – ismerte el Peer Steinbrück egykori német pénzügyminiszter a Bild mai számában.
Lefokozták a görög bankokat
Nyolc görög bankot minősített le pénteken két fokozottal a Moody’s. Az amerikai hitelminősítő intézet a Görög Nemzeti Bank, az EFG Eurobank Ergasias, az Alpha Bank, a Piräus Bank, a Mezőgazdasági Bank és az Attika Bank osztályzatát B3-ról CAA2-re, az Emporiki Bank és a General Bankét pedig B1-ről B3-ra rontotta le a gyenge görög gazdaságra és a bankok csökkenő betétállományára hivatkozva, a kilátást pedig negatívon hagyta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.