Marad a moratórium?

Még az év vége előtt zöld utat adhat az Európai Bizottság (EB) ahhoz, hogy Magyarország három évvel meghosszabbíthassa az uniós állampolgárok itteni földvásárlásait tiltó, jövő év május elsején lejáró moratóriumot – közölte név nélküli forrásokra hivatkozva a bruxinfo.hu. A hétéves magyar korlátozás az uniós belépéskor lépett életbe, de a csatlakozási megállapodás lehetőséget nyújtott arra, hogy a hároméves – 2014-ig szóló – hoszszabbítást kérhessük.

A bizottság ugyanakkor korábban közzétett, félidős felülvizsgálati jelentésében még a moratórium megszüntetése felé hajlott, mivel az elmúlt években a magyar termőföldárakat az uniós szinthez nem sikerült a kívánt mértékben közelíteni, holott a különbségek felszámolása a korlátozási időszak egyik legfontosabb szempontja lett volna. Bár a 700-800 ezer forintra tehető hektáronkénti mai termőföldárak az utóbbi időszakban folyamatosan növekedtek, még mindig egyharmadát-egyötödét teszik ki az EU-átlagnak. A hazai szakértők egy része szerint ráadásul nincsenek napirenden olyan hazai földügyi programok, amelyekkel az árnövekedést a hároméves pluszidőszak alatt érdemben gyorsítani lehetne.
A most megelőlegezett brüszszeli döntés mögött alapvetően nem gazdasági, hanem diplomáciai-politikai okok húzódhatnak meg – állapították meg a Világgazdaságnak a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) illetékesei. Hozzátették: Orbán Viktor miniszterelnök már korábban jelezte José Manuel Barroso bizottsági elnöknek, hogy a jövő évi soros elnökségre váró magyar kormány a földügyi kérdéseket prioritásként kívánja kezelni. Az Orbán-kabinet a moratórium fenntartásának egyik legfontosabb indokaként azt jelöli meg, hogy az egyéni és családi gazdálkodók védelmében a külföldi tőkét továbbra is ki lehessen zárni. A meghosszabbítási igényt azonban még az előző kormány nyújtotta be Brüszszelnek, így a mostani kabinet szeptemberi beadványában csak megerősítette és kiegészítette azt.
Roger Waite, az EB egyik szóvivője korábban azt hangoztatta, hogy Magyarországnak részletes érveket kell felsorakoztatnia a kérelem bizottsági jóváhagyása érdekében. Szakértők szerint azonban a nyugat-európai befektetők sem szorgalmazták erőteljesen, hogy Brüsszel a magyar kezdeményezést utasítsa el. Egyes elemzők éppen erre alapozva állítják, hogy a moratórium jövő májusi feloldása sem váltana ki külföldi földvásárlási dömpinget. Mindenesetre a mostani eljárás – tudtuk meg a VM illetékeseitől – befejeződik, ha az EB a magyar kérést valóban elfogadja. Ellenkező esetben viszont a hosszabbításhoz a huszonhét tagállam egyöntetű állásfoglalá-sára lenne szükség az illetékes uniós testületekben.

PIACI SZEREPLŐK MONDJÁK
A magyar pénzügyi és szakmai befektetőknek kedvezne, ha a földmoratórium további három évvel fennmaradna – húzta alá Nagy Ferenc, a földadásvételi piacon meghatározó miskolci Tiszacash Zrt. elnök-vezérigazgatója. Így ugyanis a vevők továbbra is alacsony árakon juthatnának termőföldekhez. Nagy Ferenc szerint a gazdasági válság hatására a korábbi – például tőzsdei vagy ingatlanpiaci – befektetési formák visszaszorultak, ezért növekszik az igény a biztonságosabb földvételek iránt. Ha a hazai vásárlások nőnének, a termőföld magyar befektetők tulajdonában maradhatna, miközben – figyelembe véve a VM irányítása alatt álló Nemzeti Földalap tervezett földvételeit is – csökkenhetne az EU-s árakhoz mért különbség is – állította az elnök-vezérigazgató.
Nem látszik az a stratégiai irány, amelyet a hároméves meghosszabbítási időszak alatt a kormány követni szeretne – állapította meg ugyanakkor Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára. Hozzátette: a családi gazdaságok preferálása önmagában nem hozhatna megoldást a későbbi külföldi földszerzések ellen, mert csupán 10-15 ezer piaci szereplő megerősítéséről lenne szó, akik aztán ugyanúgy eladhatnák jóval vonzóbb, koncentrált birtokaikat az uniós vevőknek. Ezért a főtitkár szerint szakítani kellene az „azé a föld, aki megműveli” elvvel, és általános kedvezményes, támogatott földvásárlási lehetőséget kellene teremteni a magyar állampolgárok (tehát nem csak az agrártermelők) földszerzéseihez. A magyar tulajdonban tartott termőföldek nyugdíj- vagy jövedelemkiegészítésül szolgálhatnának. Így például ötven hektár éves bérleti díja ma megfelelne az éves átlagnyugdíjnak – közölte a főtitkár.
A plusz hároméves moratóriumi időszakra azért van szükség, hogy meg lehessen alkotni a földtulajdon és -használati viszonyok rendezéséhez szükséges törvényeket, illetve azokat a gyakorlatban is meg lehessen valósítani – jelentette ki Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Leszögezte: ha e szabályozások megszületnek és az agrárgazdaság pénzügyi-jövedelmezőségi helyzete is javul, a piaci szereplők három év múltán megerősödve vehetnek majd részt az éleződő nemzetközi versenyben.