Matolcsy: Aknamezőre lépett a kormány, de ismét a legsikeresebbek leszünk

Havas István, az Ernst and Young vezérigazgatója elmondta: az Európai Unióban 20 millió vállalkozás létezik, amelynek 99 százaléka kkv, ezen belül is a mikrovállalkozások vannak túlsúlyban. Mivel a nagy cégeknél egyre inkább az off-shore nyer teret, ez a kisvállalkozási kör felel a munkahelyteremtés nagy részéért. Az élhető környezet szempontjából is fontos a létük, ezért társadalmi kérdés is a gazdálkodásuk.

Versenyképességük, termelékenységük azonban messze elmarad a nagyvállalkozásoktól. Ezt felismerve hozta létre az Európai Unió a Small Business Act-ot, amelynek keretében azonosították a kulcstényezőket – hangzott el a bevezetőben. A készségek és az innováció, a nemzetköziség illetve a vállalkozói szellem terén maradnak el a magyarok. Hiba volna csak a kormánytól várni a segítséget, a vállalkozóknak is fejlődniük kell – tette hozzá Havas.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is azon a véleményen volt, hogy a gazdaság gerincét a kkv-k adják, de őket sodorja el elsőként a vihar, ahogy ez 2002 után történt. A patrióta gazdaságpolitika kulcsa a stabilitás és növekedés, fontos ugyanis a kiszámíthatóság – húzta alá. A miniszter elmondta: tíz hónappal ezelőtt aknamezőre lépett az új magyar kormány, rögtön egy 600 milliárd forintos lyukat kellett betömni, erre reagálva vetették ki a bankadó, a különadókat. Emellett a nyugdíjreform és a zárolások is hozzájárulnak, hogy a 3,8 százalék körüli hiányt tartani tudjuk. Ha nem sikerült volna mindezt véghezvinni, akkor hasonló útra léptünk volna, mint Görögország, Írország, vagy Románia.

Néhány gazdasági terület már kezd kijönni a válságból, ám a munkanélküliséget és az alacsony foglalkoztatást még nem sikerült hatástalanítani – folytatta Matolcsy. Év végére számítanak 11 százalék alatti munkanélküliségre, de minden lépés 6-12 hónap elteltével kezd el hatni a munkaerőpiacon - indokolta. Korábban vagy a növekedést vagy az egyensúlyt próbálták javítani a másik javára, be kellett kapcsolni a foglalkoztatást is.

A végleges deficitszám magasabb lesz valamivel, mint a 3,8 százalékos cél. Ezt a múlt héten az MGYOSZ előtt beszélő Varga Mihályhoz hasonlóan az önkormányzatok előre vártnál magasabb hiányával magyarázta a miniszter, és azt is megerősítette, hogy korlátozni fogják az önkormányzatok hitelfelvételét.

2011-12-ben fokozatosan lépnek be a reformok, amelyek 2013-14-ben kezdenek el hatni – folytatta előadását a miniszter. Szembe kell azzal nézni, hogy nincs stabil pénzügyi helyzet, amíg a foglalkoztatás nem növekszik. Szűkíteni kell a bruttó hazai termék és a nemzeti jövedelem közti rést is, mivel a profittranszfer nem része az itt maradó jövedelemnek. Nem szabad megengedni, hogy ismét 8 százalékos rés alakuljon ki, ez a patrióta gazdaságpolitika része. Ugyanez például Ausztriában 1 százalék körül van, mivel ott a beáramló és kiáramló tőke egyensúlyban van, ami egy 50 éves patrióta gazdaságpolitika eredménye. Magyarország a legjobban függött és még ma is függ a külföldiek által birtokolt állampapírok révén a külföldi finanszírozástól, ami egészségtelen szerkezetet jelent – vélekedett Matolcsy.

A nemzetközi versenyképességben vissza kell kapaszkodni az első 30 helyezett közé, ahol korábban is voltunk – sorolta a célkitűzéseket a politikus. Az adósságállomány csökkentése a fő célja a kormánynak, amelyhez kellenek egyszeri lépések, mint ahogy azt majd év közepén látni lehet majd. Az adósságráta 50 százalékra levitele, és a 3 százalék alatti deficit elsősorban a kkv-k érdeke. Ezt is patrióta gazdaságpolitikai eszköznek nevezte Matolcsy.

Jelentős egyensúlyjavítást visz véghez a kormány, amely elsősorban a kiadási oldalt érinti. Amikor azonban kiadásról beszélünk, akkor foglalkoztatásról is beszélünk, például a segély helyett munka programja is ebbe illeszkedik. Ezzel esélyt ad a program a növekedésnek, és egyben vonzóbbá is teszi az országot a külföldi befektetők előtt, az a cél, hogy mi legyünk a legvonzóbb célpont a térségben. Matolcsy negatív példaként hozta fel, hogy az EU-hoz csatlakozott országok közül egyedül vitte véghez azt a „bravúrt” Magyarország, hogy csökkent a beruházások mértéke és hatékonysága.

Az Új Széchenyi Tervtől (ÚSZT) a gazdaságpolitika azt várja, hogy fordulatot hozzon a beruházások volumenében és hatékonyságában. Ez akkor képzelhető el, ha foglalkoztatást növelő és termelő befektetésekbe áramlik, vagyis akkor, ha a kkv-k felé irányul. A nagy cégek ugyanis rá tudnak kapcsolódni automatikusan is a konjunktúrára, a kicsik nem. Az ÚSZT a remények szerint 20 százalék fölé viszi a GDP-arányos beruházási rátát.

A terv hét nagy programja lefedi a kitörési lehetőségeket a miniszter szerint, aki rámutatott: szökőkutakkal és díszburkolatokkal nem lehet termelékenységet javítani. Nagyon erősen benne van az innováció, a közlekedésfejlesztés, az otthonteremtés, vagyis szerkezete nagyon jelentősen azonos az első Széchenyi Tervvel. 93 pályázatot írtak eddig ki, az idei évre 1100 milliárd forintot irányoztak elő, amely már megmozgatja a kkv-szektort.

Újságírói kérdésre Matolcsy elmondta: a visszaáramló magánnyugdíjpénztári vagyon 48-49 százaléka állampapír, azt bevonják, ami automatikusan csökkenti az adósságállományt.