Az interjúban a devizahitelezéssel kapcsolatosan a miniszter elárulja: milyen további lépéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a közel ötezer milliárd forintra rúgó lakossági devizahitel-állományból „minél többet szeleteljen le". Matolcsy György szerint ugyanis minden épelméjű gazdasági szereplő, így a vezető bankárok is pontosan tudják, hogy „ezt a mérgező, idegen testet, mint amit a devizahitel-állomány jelent a magyar bankrendszerben, ki kell venni a gazdaságból".
Az Orbán-kabinet előbb a családokat, ezt követően pedig a vállalkozásokat és az önkormányzatokat is tehermentesíteni szeretné a devizahitelek árfolyamkockázatai alól. Ennek érdekében a kormány egy alternatív finanszírozási rendszer kialakításán dolgozik, amiben akár egy állami alapítású lakossági bank is szerepet kaphat, és sor kerülhet a még működő állami tulajdonú pénzintézeti kör feltőkésítése is. A kis- és középvállalkozásoknak kamattámogatott hitelkonstrukciót ígér a miniszter a devizakölcsönök forinthitellel történő kiváltására.
A minisztertől a Heti Válasz megtudta, hogy bár a kormány jelenleg is együttműködik a Nemzetközi Valutaalappal, hitelszerződésről azonban nem tárgyalnak. A tárcavezető szerint az IMF-hez való visszatérés egyértelműen a gyengeség jele volna. Matolcsy ugyanakkor reális veszélynek tartja, hogy valamelyik hitelminősítő esetleg ront hazánk adósbesorolásán.
Az általa képviselt, nem ortodox közgazdasági eszközöket is bevető gazdaságpolitikáról úgy nyilatkozott, hogy az a történelemben egyszer már bizonyított: a második világháború utáni újjáépítés ugyanis kizárólag ilyen gazdaságpolitikákra épült. Szerinte ha a kormány a Bajnai-Oszkó-féle gazdaságpolitikát vitte volna tovább a kormány, akkor most Magyarországon is ugyanolyan válság lenne, mint Görögországban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.