Világgazdaság Online

Matolcsy szerint igaza van Demjánnak, az elmúlt 8 évben velünk egy gazdasági tömegszerencsétlenség történt, a Bloomberg szerint a globális szegénység élén vagyunk. Ha most nem fordítjuk meg a gazdaságpolitikát, akkor stagnálás lenne, ami egyet jelentene a lassú lecsúszással.

A szakértő a VOSZ ülésén elmondta: mindenki tudja, ha most nem fordít a magyar gazdaság, stagnálás vár ránk a következő 15 évben.

A fordulat egyik fontos része a tények feltárása a magyar gazdaság valódi helyzetével kapcsolatban. Magyarország eladósodott az állam dilettáns politikája miatt, az állam csapdába csalta a devizahiteleseket.

Matolcsy leszögezte: jelenleg az ország adósságcsapdában van. A hibás gazdaságpolitika következtében döbbenetes különbség alakult ki hazánk és a régió többi országa között az eladósodás tekintetében. A kamatfizetési kötelesség leginkább 2001 körül csökken erősen, most azonban a térség többi állama fölött jár az ország ilyen szempontból, így kevesebbet tudunk beruházásokra fordítani - ez a rossz jegybanki- és gazdaságpolitika együttállásának eredménye.

Az Orbán-kormány idején meredeken csökkent a bruttó hazai termékhez viszonyított államadósság. A következő kabinetek idején azonban az államadósság növekedett, jelezve, hogy dilettáns a gazdaságpolitika. A régió éllovasaként tartottak számon minket 1998 körül, majd fokozatosan veszítettünk régiós pozíciónkból, míg mostanra sereghajtókká váltunk és - az EU-ban egyedüliként - éves szinten visszaesik a hazai gazdaság. Ma már mindenki tudja, hogy a baloldali kormány az adósságcsapdába kerülés árán ért el növekedést - szögezte le Matolcsy.

A következő fontos terület a munkanélküliség: 1998-ban 54 százalék körül állt a foglalkoztatottság, 2002 körül 56-58 százalék köré növekedett, majd ismét süllyedni kezdett. Idén ismét 54 százalék lehet a ráta. Az Orbán-kormány idején 220 ezer új munkahely alakult, az elmúlt nyolc évben 250 ezer munkahely szűnt meg. És ennek több mint fele a belső válság következménye. Ugyanez a helyzet a munkanélküliséggel, amely meredeken csökkent a Fidesz-kormány idején, majd növekedett. Az EU-ban 60 százalék fölötti a foglalkoztatottság, ami azt jelenti, hogy rendkívül alacsony a hazai ráta.

A következő tényező a bruttó hazai termék és a bruttó nemzeti termék közötti különbség, amely jelzi, hogy mennyit termelünk meg és ehhez képest mennyi marad itthon. 1998-ban közel 9 százalékos volt a különbség a megtermelt és itthonmaradt javak között. Ez meredeken csökkent, mára azonban ismét 8 százalékra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a tényleges jövedelmek tekintetében az EU-ban Magyaroszág az átlag 50 százaléka körül teljesít, ez pedig szintén a szegénység forrása. Ez pontosan mutatja, mely kormányok működtek rosszul.

Ami a folytatást illeti, az első lépés a tények feltárása kell hogy legyen, a második a gazdaságpolitika megtervezése. Két út áll előttünk: a neoliberális és a szociálliberális. A neoliberális politika minden áron a költségvetési egyensúlyra törekszik, a növekedést pedig automatizmusokra bízza - ez azonban hibás gondolkodás, amely nem vált be. A mi szociális piacgazdasági logikánk lényege, hogy minden erővel bővíteni kell a foglalkoztatást, ez növekedést teremt és ebből ered majd a költségvetési egyensúly. A fejlődés motorjai: az egészségipar, a mezőgazdaság, a lakásépítés, a megújuló energiaforrások. Matolcsy György szerint minden területen megfelelő piaccal rendelkezünk, a GDP-t pedig legjobban az egészségipar és a hagyományos iparágak növelhetik.

Ami itt tönkrement az elmúlt nyolc évben, az az erkölcs. Kopácsy Sándor szerint az érték a tudás, a tehetség és az erkölcs szorzatából adódik. Leleményes nemzet vagyunk, de ha a szorzat harmadik tényezője negatív, akkor kárba vész a tudás és a teljes érték negatívvá válik: szegény, lemaradó, kudarcos országgá válunk. Ezért van szükség a fordulatra és ezért a legfontosabb az erkölcs fordulata.