Évente akár 24 törvényt is a vita szinte teljes kiiktatásával fogadhat el a parlament, ha azokat kivételes sürgős eljárásban tárgyalják. Az új házszabály adta lehetőséggel elsőként az export hitelezését szabályozó terv kapcsán él a kormánytöbbség: hétfő délután vették napirendre, kedden pedig már el is fogadhatják azt a javaslatot, mellyel az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) teljes egészében az államé lesz, méghozzá a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt.
Az, hogy az Eximbank és a Mehib közvetlenül is 100 százalékos állami tulajdonba kerül, önmagában nagy változást nem jelentene, az irányító miniszter személye annál inkább. Az állami felügyelet már most is létezik, mindkét intézményben 25 százalékos tulajdonos az állam, a további 75 százalék pedig a teljes egészében állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banké volt. A kormányzati indoklás szerint azonban „szakmai és gyakorlati szempontok alapján indokolatlan és célszerűtlen az egységes állami tulajdon, valamint a tulajdonosi joggyakorlás megosztása több állami, illetve kormányzati szereplő között”. Ezért a jövőben a nemzetgazdasági miniszter feladata lesz közvetlenül is gyakorolni a tulajdonosi jogokat. A hivatalos indoklás szerint a két céghez fűződő kormányzati, külgazdasági és államháztartási kapcsolatok teszik indokolttá az állami tulajdon kizárólagosságát – a változás lényegében az MFB döntéshozatalból való kiiktatását jelenti.
A kivételesen háromnaposra tervezett ülésen a szokásoktól eltérően kedd délelőtt is szavazásokkal kezdődik a nap, így ha minden a kormány tervei szerint alakul, az indítványt már mai első napirendi pontként elfogadhatják. Hétfő este, lapzártánk után döntöttek a földmérést és a bányászatot szabályozó javaslatokról, valamint szavaztak a fogyasztóvédelmi törvényhez beadott módosító indítványokról is. A kormány által támogatott változtatások közt szerepel, hogy a közszolgáltatók ne számíthassanak fel csekk- vagy számladíjat, a vállalkozások pedig nyilvánosan válaszoljanak, ha írásbeli panaszt kapnak. A közadatok újrahasznosításáról szóló javaslat részletes vitáját tartották meg hétfő este. Ez rendezné, hogyan lehetne felhasználni az állami cégeknél keletkező információkat; az ellenzék szerint azonban az átláthatóság súlyosan sérülhet.
A mai ülésnapot Brüsszelben is érdeklődéssel figyelhetik: délelőtt elkezdődik az alaptörvény, ezzel együtt a jegybanktörvény átírásának vitája. A kormány törölné az alkotmány átmeneti rendelkezései közül azokat a részeket, amelyek lehetővé teszik az MNB és a PSZÁF összevonását. Abban teljes az egyetértés, hogy jó pont lenne az EU előtt, ha a kritikáikra reagálva elfogadnák ezt az indítványt. Az uniós ügyek szóba kerültek már hétfőn is: egy jobbikos EU-ellenes azonnali kérdésére válaszolva Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyar tagság évi több ezermilliárdot hoz az országnak, több érv szól mellette, mint ellene.
Az LMP-s Karácsony Gergely pedig arról kérdezte a kormányfőt, miért a Fideszhez közeli cégeket hozzák nyerő helyzetbe. Karácsony Simicska Lajost, Nyerges Zsoltot és a Közgépet nevesítette azonnali kérdésében, Orbán válaszában arról beszélt, hogy „a nemzeti együttműködés rendszerében oligarchák nincsenek”, magyar nagytőke viszont igen.
A KT ugyanakkor közölte: hiányolja a háttérszámításokat.
A KT ugyanakkor közölte: hiányolja a háttérszámításokat.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.