Matolcsyék belátták: keveset költünk oktatásra és egészségügyre

Fordulatot kellene végrehajtania a magyar kormánynak az oktatás- és az egészségpolitika terén – ez olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmányából, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök kérésére készítettek. A Matolcsy György vezette jegybank az Ausztria utolérését célul kitűző Versenyképesség és növekedés című kötetének egyik megállapítása ugyanis az, hogy pénzt kell tenni az egészségügybe és az oktatásba, emellett számos reformra is szükség lesz.

A versenyképesség fontos tényezője, hogy mennyire képzettek és mennyire egészségesek az emberek – szögezi le a jegybank –, erre több forrást kell biztosítani, és az is pénzbe fog kerülni, ha meg akarják állítani a kedvezőtlen demográfiai trendet. Becslések szerint 2060-ra a 6,7–9,2 millió közötti sávba esik a lélekszám. Számottevő anyagi támogatást jelentene a gyed összegének emelése – haladja meg a munkajövedelem 70 százalékát, és emelkedjen a plafon is –, és a jegybank szakértői javasolják a családi adókedvezmény további bővítését a munkaerőpiacon is aktív családok számára. A gyermekvállalás támogatásához több bölcsődei férőhely kell, emellett azt is meg kellene fontolni, hogy a nyugdíj megállapításánál vegyék figyelembe a felnevelt gyerekek számát.

A jegybank az OECD adatai alapján azt írja, hogy 2013-ban az egészségügyi kiadások a GDP 7,4 százalékát tették ki, ebből 4,8-et finanszírozott a költségvetés. Az OECD-országokban mindkét szám nagyjából két százalékponttal több. Az egészségügyi szektor többletforráshoz jutását magánberuházások beengedésével lehetne biztosítani, és többet kellene fordítani prevencióra is. Ehhez egyebek közt a háziorvosi rendszer erősítse mellett azt javasolják, hogy a növeljék a népegészségügyi termékadó (chipsadó) körét és/vagy mértékét.

Az oktatásban is elmaradunk az OECD-tagoktól: az MNB azt írja, 2011-ben a GDP 4,4 százalékát fordították erre, azóta azonban már 4 százalék alá csökkent ez az arány a KSH szerint. (Már három éve is az egyik legkevesebbet költötte Magyarország oktatásra a szervezeten belül.) Az MNB szerint ez párosul a diákok rossz tanulmányi eredményével, ezek alapján általános forrásemelésre van szükség. A jegybank kiemeli, hogy a felsőfokú végzettségűek arányát növelni kell, miután elmaradunk az EU-átlagtól. Több mérnököt kellene képezni, emelni kell a természettudományi képzések arányát – összefüggésben a technológiai fejlődéssel –, miközben több pénzt kellene fordítani kutatás-fejlesztésre a felsőoktatásban is. A 25–34 év közöttiek alig harmada rendelkezik Magyarországon felsőfokú képzettséggel, ami tíz százalékpontos lemaradás az OECD-átlagtól. Ez nem csoda: a kormány eddigi politikájának kövekeztében a KSH adatai szerint a felsőoktatásban részt vevők száma idén 17 éves mélypontra hanyatlott.