Meghúzott állami nadrágszíj

Az egyik legalacsonyabb állami újraelosztási rátával büszkélkedhet Magyarország öt éven belül akkor, ha valóra válnak a konvergenciaprogramban szereplő kormányzati vállalások. A kabinet szűk tíz százalékpontot csípne le az évek óta 50 százalék körül ingadozó rátából. Kérdés, a többi EU-tagállam mikor lát neki a kiadások csökkentésének, az utóbbi időben ugyanis ezek igencsak hízásnak indultak.

Az EU második vagy harmadik legversenyképesebb országává válhat hazánk az állami kiadások mértéke alapján akkor, ha megvalósulnak a Széll Kálmán-tervben és az erre épülő konvergenciaprogramban vázolt kormányzati tervek. Ezek szerint ugyanis a kabinet az állami újraelosztás arányát a jelenlegi, a GDP 50 százalékát közelítő mértékről 40 százalék közelébe szorítaná le 2015-re.

Kérdés persze, hogy valóra válnak-e az utóbbi hetekben beharangozott, szakemberek által több területen túlságosan merésznek és ambiciózusnak nevezett célkitűzések. A kormányzati előrejelzések szerint a foglalkoztatás terén 0,7, a nyugellátások, a gyógyszerkassza és a közigazgatás körében egyesével is 0,4, a közösségi közlekedésben pedig 0,2 százalékkal csökkentenék a kiadásokat a GDP arányában már 2013-ra is. Sőt, a konvergenciaprogram egyik táblázatának tanúsága szerint ennél is többet kell lefaragni az állami kiadásokból, hiszen a kabinet öt év alatt – 2010-hez képest 2015-re – 8,5 százalékpontos csökkenés megvalósítását tervezi. A feladatot tovább nehezíti az is, hogy az állami kiadások volumene az idén valamelyest – szűk egy százalékponttal – növekedett tavalyhoz képest.

Az, hogy öt éven belül a magyar állami újraelosztási arány kiemelkedik-e az EU-s mezőnyből, természetesen attól is függ, hogy más országokban mennyire lesz sikeres a sok helyütt szintén elhatározott kiadáscsökkentés. Könnyen lehet ugyanis, hogy más, elsősorban szintén tetemes adósságteherrel és nagy büdzsédeficittel „megáldott” államok szintén sikeresen szorítják le az állami kiadások arányát.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti: az Eurostat minap közzétett jelentése szerint Magyarország az állami újraelosztás aránya tekintetében a középmezőnyben foglal helyet, szám szerint nálunk a 12. legalacsonyabb ez a mérték. Ha a kelet-közép-európai térséget vesszük figyelembe, valamivel csúnyábban fest a kép, több térségi állam ugyanis a magyarnál jóval alacsonyabb szinttel büszkélkedhet. A pálmát a bolgárok viszik el a maguk 37,7 százalékos arányával, ám a román, a szlovák, de még a lengyel állam is a GDP kisebb arányát fölözi le és osztja szét, mint mi.

Derűre adhat ugyanakkor okot, hogy hazánk helyezése a már említett összehasonlításban az utóbbi években sokat javult: a válság előtti utolsó teljes évről, 2007-ről szóló kimutatás szerint a magyar állam volt a negyedik „legmohóbb” a jelenlegi 27 tagországot figyelembe vevő egybevetésben: mi a GDP kerek 50 százalékát feleztük le, ennél csak három hagyományosan jóléti államban, Dániában, Francia- és Svédországban volt magasabb a ráta. Igaz, az, hogy azóta a középmezőnybe kerülhettünk, csak kisebb részben a mi érdemünk. Mint említettük, az állami kiadások aránya az idén ismét 49,7 százalékot tesz ki, vagyis nálunk előrelépés alig-alig történt, a krízis közepette azonban számos tagállam hozzánk vagy „alánk” romlott.

Az Eurostat-adatokból kiderül: Magyarországon még mindig negyedével nagyobb a termelésre és importra háruló adók mértéke, mint akár a 27-ek, akár az eurózóna átlagában.

A jövedelem- és vagyonadók terén ugyanakkor a magyar 7,9 százalékos GDP-arányos mutató jócskán alatta marad a 27-ek 12,2 és az eurózóna 11,3 százalékának. Ráadásul ezek 2010-es adatok, márpedig a személyijövedelemadó-csökkentés révén az idén a magyar mutató 6 százalékra apad.

Az Eurostat-adatokból kiderül: Magyarországon még mindig negyedével nagyobb a termelésre és importra háruló adók mértéke, mint akár a 27-ek, akár az eurózóna átlagában.

A jövedelem- és vagyonadók terén ugyanakkor a magyar 7,9 százalékos GDP-arányos mutató jócskán alatta marad a 27-ek 12,2 és az eurózóna 11,3 százalékának. Ráadásul ezek 2010-es adatok, márpedig a személyijövedelemadó-csökkentés révén az idén a magyar mutató 6 százalékra apad.-->