Mégiscsak kőbe vésték a 2010-es költségvetési hiányt – nem csak az utóbbi napok feszültsége, valamint Varga Mihály szombati bejelentése utal erre. Lapunknak a kormányülésen részt vett „beavatottak” is megerősítették: az új kabinet eltökélte magát a 3,8 százalékos GDP-arányos deficitcél megvalósítására.
A fordulatot Varga Mihály szombati tájékoztatója jelezte, amikor is az Államtitkárság irányítója beszámolt az általa vezetett tényfeltáró bizottság eddigi eredményeiről. Ahogy azt sejteni lehetett, a grémium megállapítása szerint a 2010-es költségvetésnek nem sok köze van a valós folyamatokhoz, az adóbevételek felül-, a kiadások pedig alultervezettek (lásd kiemelésünket). Ennek ellenére Varga leszögezte: a büdzsétörvényben szereplő vagy ahhoz igen közel eső deficitcélt kell tartani, ennek érdekében azonnali lépésekre van szükség. Mint fogalmazott: higgadtan, határozottan kell cselekedni, hogy a hiány kordában tartása mellett az átalakítások mélyrehatók is legyenek. Célul kell kitűzni az euróövezeti belépés feltételeinek teljesítését is – tette hozzá.
Hogy ez miképpen lehetséges és pontosan mit takar, ma estére derülhet ki legkorábban. A kormány a hét végén rendkívüli ülésen vitatta meg az államháztartással és gazdasággal kapcsolatos akciótervet, s ma is így tesz. A szombati ülésen a kormánytagok mellett gazdasági szakemberek és korábbi jegybankelnökök is részt vettek. A „csontvázbizottság” jelentése szintén ma válik nyilvánossá, és fontos részletekre derülhet fény holnap, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának ülésén is. Szakemberek szerint immár a piac is kikényszeríti a konkrét lépések megnevezését.
A piacokra nyugtatólag hatna, ha Magyarország új megállapodást kötne az IMF-fel és az EU-val, erre minden bizonnyal a nyár végén, ősszel kerülhet sor. Elemzők azt is felvetik, hogy egy néhány tized százalékpontos költségvetési „lazítást” még e szervezetek és a befektetők is tolerálnának. Ezzel szemben úgy tudjuk: a kormány immár szigorúan a 3,8 százalékos hiányhoz ragaszkodik. A JPMorgan hét végi elemzése azt valószínűsíti, hogy a kormány bejelenti a nyugdíjrendszer második pillérének – vagyis a magánnyugdíjrendszernek – valamilyen formájú „államosítását”, a cég szerint azonban ez a kockázatok miatt igen ellentmondásos lépés lenne.
Ami a költségvetési kockázatokat illeti, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter lapunknak leszögezte: a leköszönő kabinet is tisztában volt több költségvetési kockázattal, ezekről, valamint kezelésük lehetséges módjáról részletesen be is számoltak. E lépések, valamint a tartalékok segítségével tartható a hiánycél. Hozzátette: ha a kétharmados felhatalmazás révén az új kormány szerkezeti, intézményi reformokat is képes megvalósítani, ezek segítségével nemcsak az idei, hanem a következő évek büdzséegyenlege is javítható. KR
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.