Megjelent a parlament honlapján a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításáról szóló törvényjavaslat, amely számos "érdekes" kitételt tartalmaz.
A kormány többek közt tovább nehezíti azok dolgár, akik maradni szeretnének a magánkasszákban. Ha nem lett volna eléggé visszautasíthatatlan ajánlat az, hogy a maradók elveszítik állami nyugdíjjogosultságukat (2011. december 1-től kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez - fogalmaz a törvény), és nekik kell nyilatkozniuk a maradásukról, akkor a kormány most rátett egy lapáttal: a maradási szándékot személyesen kell bejelenteni. Nem világos, hogy egészen pontosan hol lehet majd személyesen megjelenni, valamint az sem, hogy ezeknek a helyeknek lesz-e elegendő kapacitása az ügyfelek fogadására.
A magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – személyazonosságának ellenőrzése céljából személyesen, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervnél (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) kell nyilatkoznia. Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében – kérésére – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felkeresi (a továbbiakban: helyszíni nyilatkozattétel). A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-éig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag (a továbbiakban: tartósan külföldön tartózkodó pénztártag) nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti. A nyilatkozattételre vonatkozó részletes eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg - szól a törvény 18. paragrafusa.
A kasszák mellett döntők 24 százalékos tb-járulékukért cserébe egyetlen jogukat tarthatják meg: ha kevés lesz a nyugdíjuk, jogosultak lesznek az időskorúak járadékára, ami egyfajta segély lesz.
Az állam a kasszarendszer mögül kihúzza az állami garanciát. Sőt, ennél is tovább megy: a Pénztárak Garancia Alapjából is kisöpri a kasszák végső biztonsági tartalékát.
Ez utóbbinak egyszerű a magyarázata: a garancialapnál lévő pénz is a kasszatagok tulajdona, az ő befizetéseikből épült föl apránként az alap. Ezért az államhoz való visszalépésükkel nemcsak egyéni számlájukat viszik, hanem a törvénytervezet a garancialapban lévő pénzüket is behajtja.
A befizetéseinket nem személyes vagyonként tartják majd nyilván. A számlákból csak az fog kiderülni, hogy fizetik-e a munkaadók rendesen a járulékot, illetve, hogy az éppen hatályos szabályok szerint ki mekkora nyugdíjra számíthat. Ez ellentétes a nyugdíjpénztárakban megszokott számlavezetéssel, ahol mindenki forintra pontosan látja az összes korábbi befizetését annak hozamaival együtt, ráadásul a pénztári számlákon felhalmozott összeget örökölni is lehetett.
A törvényjavaslat alapján az állami nyugdíj örökölhetőségét is elfelejthetjük, a dokumentumban ez a szó nincs is leírva. A kormány az örökölhetőséget nagyon máshogy érti: a javaslat bevezeti az özvegyi járadék fogalmát (ez lenne tehát az öröklés), ennek kiszámítását egy későbbi kormányrendeletben szabályozzák majd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.