Megnyitotta az EKB a pénzcsapot

Ismét válságüzemmódba kapcsol az Európai Központi Bank (EKB) az euróövezeti válság terjedése láttán – legalábbis erre engednek következtetni azok az intézkedések, amelyeket Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke is megerősített a tegnapi kamatdöntés után tartott sajtótájékoztatóján. Ennek részeként az EKB – 18 hetes szünet után – ismét aktivizálódik a problémás eurózóna-tagállamok államkötvénypiacán, és már meg is kezdte az ír és portugál államkötvények vásárlását az országokra nehezedő befektetői nyomás csökkentése érdekében. Trichet emellett utalást tett arra is, hogy adott esetben a spanyol és az olasz állampapírpiacon is beavatkozhatnak hasonló céllal. „Majd meglátják, mit teszünk” – fűzte hozzá.

Az EKB eddigi becslések szerint mintegy 74 milliárd euró értékben vásárolt az adósságválsággal küzdő országok kötvényeiből, igaz, ezt a feladatot – a júliusi euróövezeti csúcs döntése értelmében – a jövőben az ideiglenes válságkezelési alap (EFSF) veheti át tőle. Ehhez azonban még a nemzeti parlamentek jóváhagyása is szükséges, ez legkorábban szeptemberben történhet meg.

A kötvénypiaci intervenció mellett az EKB megnyitja a pénzcsapokat a bankok előtt, és augusztus 10-ével ismét elérhetővé teszi számukra a válság elején bevezetett hat hónapos refinanszírozási eszközt. Ennek keretében – az aktuális irányadó kamathoz kötve – újabb kölcsönöket kínál a pénzintézetek számára, hogy ily módon fokozza a likviditást. Ez célszerű lépés az egyes piacokon tapasztalható újabb feszültségeket tekintve – indokolta a döntést Trichet.

Az EKB tegnapi ülésén határozott arról is, hogy a várakozásoknak megfelelően 1,5 százalékon hagyja az irányadó rátát. A jegybank ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt hónapokban lassult a gazdasági növekedés az eurózónában. Trichet szerint bár a jövőt tekintve még mindig mérsékelt növekedéssel számolnak, ennek bizonytalansága az elmúlt időszakban megnőtt.

Az infláció alakulásával kapcsolatban az EKB-elnök annyit jegyzett meg, „nagyon közelről fogjuk figyelni az árstabilitás növekedési kockázatainak alakulását”. Ezzel a kódolt üzenettel Trichet általában azt jelzi, két-három hónapon belül kamatemelésre kerülhet sor.

Ez egyébként megegyezne az elemzők várakozásaival, akik az idén még egy emelést valószínűsítenek. Az EKB 2009 májusában – a növekedés serkentése érdekében – rekordalacsony szintre, egy százalékra csökkentette a kamatot, és csak az idén kezdte azt ismét apránként emelni.

A kérdés azért komoly dilemma az EKB-nak, mert a magas kamatok – a hitelek megdrágításán keresztül – hátráltatják a gazdaság növekedését, viszont az infláció ellen hatnak. Márpedig a jelenlegi, 2,6 százalékos infláció jóval meghaladja a jegybank által kívánatosnak tartott, két százalék alatti értéket. Trichet ezzel kapcsolatban anynyit jegyzett meg, továbbra is növekedést támogató politikát folytatnak – azaz ezután is csak nagyon óvatosan emelik a kamatot.

A piacok hektikusan reagáltak Trichet néhány helyen nem elég konkrét beszédére: az olasz és spanyol kötvényhozamok ismét a csúcsok felé vették az irányt, a tőzsdék lefelé indultak, a menedékdevizának számító svájci frank pedig tovább izmosodott.

Drágábban jut pénzhez Spanyolország

A korábbiakhoz hasonlóan ismét csak emelkedő hozamok mellett tudott forráshoz jutni Spanyolország a tegnapi államkötvény-aukción. A 2014-ben lejáró kötvények hozamai átlagosan 4,813 százalékra emelkedtek a korábbi 4,037-ről, míg a négyéves lejáratú állampapírokon 4,984-es kamattal tudtak túladni. A kibocsátással a spanyol állam összesen 3,3 milliárd euróra tett szert – ez némileg elmarad az eredetileg célként kitűzött 3,5 milliárdtól. A közelmúltban Olaszország mellett Spanyolország esetében is nőtt a piaci nyomás. A fejlemények aggodalomra adnak okot, de azért „nem nevezném a helyzetet nagyon komolynak”, mondta még szerda este Elena Salgado gazdasági miniszter.