Mentőöv: feltételes mód

Valószínűleg minden korábbinál nagyobb spórolást kell bevállalnia Portugáliának az EU és az IMF által nyújtandó 80 milliárd eurós mentőöv fejében. Az új csomag május közepére állhat össze, a hitel első részletét május végén, június elején utalhatják át.

Várhatóan soha nem látott mértékű megszorításokkal kell szembenéznie Portugáliának azután, hogy eldőlt: az ország az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordul segítségért az államcsőd elkerülése érdekében. A becslések szerint 80 milliárd eurós mentőöv feltétele ugyanis, hogy az ország – reformok és takarékossági intézkedések révén – a közösség által elvárt szintre csökkentse az államháztartási hiányt, és fenntartható pályára állítsa a gazdaságot.

Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa az uniós pénzügyminiszterek hét végén zárult gödöllői ülésén világossá tette, hogy a tárgyalások alapjának a portugálok által legutóbb beterjesztett – egyébként sorrendben negyedik – megszorító csomagot tekintik, azaz gyakorlatilag ezt próbálják majd elfogadtatni az ügyvezető kormánnyal és az ellenzékkel. Mindez azért is érdekes, mert az ellenzék a parlamentben már egyszer viszszadobta ezt a csomagot, és éppen ez vezetett José Sócrates kormányának bukásához. Még Olli Rehnnél is tovább ment Jyrki Katainen finn pénzügyminiszter. Szerinte az EU–IMF-hitel feltételéül szabott új intézkedéssorozatnak „még szigorúbbnak és még átfogóbbnak” kell lennie, mint amilyen az ellenzék által leszavazott változat volt, különben az egésznek „nincs értelme”.

Azt egyelőre nem lehet tudni, mit tartalmaz a csomag, de elemzők szerint az állami kiadások további lefaragását és az adóemelést aligha lehet majd elkerülni. Ezzel tovább nőhetnek a lakosságra nehezedő terhek, és időlegesen biztosan csökken az életszínvonal. Ez tovább szíthatja a társadalmi elégedetlenséget, ahogy azt a hétvégén Budapesten lezajlott több tízezer fős szakszervezeti tüntetés is jelzi.

A kép május közepére tisztul ki, addig zárulnak le ugyanis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az IMF és a portugál kormány közötti tárgyalások. Az egyeztetési folyamatba a tervek szerint minden politikai pártot bevonnak annak érdekében, hogy a megállapodást a június eleji választások után felálló új kormány is támogassa.

Az EU–IMF-hitel első részletét június elejéig utalhatják át Portugáliának, amely ennek segítségével teljesíti a kötvénypiacon esedékes ötmilliárd eurós visszafizetést. Addig pedig már „kihúzza” az ország, hiszen Teixeira dos Santos pénzügyminiszter szerint május végéig eleget tudnak tenni kötelezettségeiknek.

„Logikus, hogy az emberek nem szeretik a megszorító intézkedéseket, de meg kell érteniük, hogy csak így tudjuk csökkenteni a hiányt, és hosszabb távon így tudunk munkahelyeket teremteni” – mondta Gödöllőn újságíróknak Didier Reynders belga pénzügyminiszter. Szerinte a megszorításokat nem vagy nem csak az embereknek kell megfizetniük, és utalt arra, hogy Belgiumban a bankszektor is hozzájárul a konszolidációhoz. Védelmébe vette a takarékossági intézkedéseket Luc Frieden luxemburgi pénzügyminiszter is: „Ha többet költünk, mint amennyi az adóbevételekből befolyik, akkor közép- és hosszú távon nem lesz miből fizetni a béreket. A korábbi bőség idején felépített dolgok közül néhányat át kell építeni” – magyarázta az ülés szombati fordulója előtt.

Az már a korábban pénzügyi mentőövet kérő két eurózónatag, Görög- és Írország esetében is látszik, a túl magas kamatterheket nem bírják el a súlyos adósságokkal küszködő gazdaságok. „Érzékelem a veszélyt, hogy a szigorú hitelfeltételekkel túlterheljük a két ország gazdaságát” – ismerte el nemrég Olli Rehn, a bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa is.

Éppen e félelmek vezérelték az euróövezet pénzügyminisztereit nemrég, amikor is úgy döntöttek, hogy Görögország esetében egy százalékkal csökkentik a már folyósított hitelrészletek eredetileg 5,2 százalékos kamatrátáját, emellett ötről hét évre hoszszabbították meg a hitelek kifutását. A könnyítésért cserébe Athénnak vállalnia kellett: 2015-ig legalább 50 milliárd euró értékben privatizál állami vállalatokat. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke viszont gödöllői tájékoztatóján kizárta az adósságátstrukturálás lehetőségét.

Nem fogalmazott ennyire egyértelműen egy teremmel arrébb Wolfgang Schäuble. A német pénzügyminiszter külön sajtótájékoztatóján előbb utalt arra, hogy a görög gazdaság fejlődésével gondok vannak, így meg kell várni, „elegendő-e” a közelmúltbeli kamatcsökkentés, ezt követően pedig „le kell vonni a konzekvenciákat.”

Szintén egyszázalékos kamatcsökkentési igénnyel fordult az EU-hoz az új ír kormány, ám erről még nincs egyezség.

A könnyítésért cserébe ugyanis az íreknek is be kellene vállalniuk valamit – hogy mit, arról nekik kell javaslatot tenniük, jegyezte meg Schäuble. Az EU állítólag azt várja el a szigetországtól, hogy növelje a 12,5 százalékostársasági adót, ez ugyanis már régóta szálka néhány EU-tagállam szemében. Az írek egyelőre elzárkóznak ettől, ezért továbbra is kénytelenek átlagban 5,8 százalékos kamatot fizetni az EU mentőhiteleire.

Az már a korábban pénzügyi mentőövet kérő két eurózónatag, Görög- és Írország esetében is látszik, a túl magas kamatterheket nem bírják el a súlyos adósságokkal küszködő gazdaságok. „Érzékelem a veszélyt, hogy a szigorú hitelfeltételekkel túlterheljük a két ország gazdaságát” – ismerte el nemrég Olli Rehn, a bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa is.

Éppen e félelmek vezérelték az euróövezet pénzügyminisztereit nemrég, amikor is úgy döntöttek, hogy Görögország esetében egy százalékkal csökkentik a már folyósított hitelrészletek eredetileg 5,2 százalékos kamatrátáját, emellett ötről hét évre hoszszabbították meg a hitelek kifutását. A könnyítésért cserébe Athénnak vállalnia kellett: 2015-ig legalább 50 milliárd euró értékben privatizál állami vállalatokat. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke viszont gödöllői tájékoztatóján kizárta az adósságátstrukturálás lehetőségét.

Nem fogalmazott ennyire egyértelműen egy teremmel arrébb Wolfgang Schäuble. A német pénzügyminiszter külön sajtótájékoztatóján előbb utalt arra, hogy a görög gazdaság fejlődésével gondok vannak, így meg kell várni, „elegendő-e” a közelmúltbeli kamatcsökkentés, ezt követően pedig „le kell vonni a konzekvenciákat.”

Szintén egyszázalékos kamatcsökkentési igénnyel fordult az EU-hoz az új ír kormány, ám erről még nincs egyezség.

A könnyítésért cserébe ugyanis az íreknek is be kellene vállalniuk valamit – hogy mit, arról nekik kell javaslatot tenniük, jegyezte meg Schäuble. Az EU állítólag azt várja el a szigetországtól, hogy növelje a 12,5 százalékostársasági adót, ez ugyanis már régóta szálka néhány EU-tagállam szemében. Az írek egyelőre elzárkóznak ettől, ezért továbbra is kénytelenek átlagban 5,8 százalékos kamatot fizetni az EU mentőhiteleire. Aligha dől tovább a dominó – spanyolország jó eséllyel nem szorul nemzetközi segélycsomagra Spanyolország nincs veszélyben, azaz nem kell attól tartani, hogy Görögország, Írország és Portugália után a nagyobbik ibériai országnak is az EU–IMF pénzügyi mentőövét kell kérni – állították egységesen az Európai Unió pénzügyi vezetői gödöllői informális ülésükön. „Spanyolország nem követi Portugáliát, mivel jóval nagyobb és diverzifikáltabb a gazdasága, és jobbak a kilátásai” – nyugtatta a kedélyeket Elena Salgado Méndez spanyol pénzügyminiszter. Utalt arra, hogy Spanyolország egy reformcsomag közepén van, amelynek megvalósítása sikeresen halad.

Elemzők többsége szintén úgy véli, Spanyolország magától is kimászik a válságból, és az elmúlt hetek piaci reakciói is a helyzet fokozatos javulását jelzik.

Az állampapírokra fizetett kamatok például március közepe óta csökkennek, és a portugál mentőöv bejelentése után sem indult be ellenkező folyamat.

A tízéves államkötvények hozamai pénteken 5,26 százalékon álltak, ez csak minimális mértékben haladta meg a szerdai szintet, a március 10-i 5,55-hoz képest pedig érzékelhető csökkenést jelez.

Mint ismert, Spanyolország a gazdasági válságot követően az utóbbi harminc év legdrasztikusabb megszorításait vezette be az államháztartási egyensúly megteremtése érdekében.

Ennek keretében öt százalékkal csökkentették a közszféra dolgozóinak bérét, lefaragták a szociális juttatások és a nyugdíjak mértékét, a korhatárt 65 évről 67-re emelték, illetve munkaerő-piaci reformokat vezettek be.

Igaz, hátradőlni azért korai lenne. A költségvetési hiány tavaly még mindig 9,2 százalékra rúgott, ez az ír és a görög után a harmadik legmagasabb érték az euróövezetben.

A GDP a tavalyi 0,1 százalékos zsugorodás után az idén mindössze 0,8 százalékkal növekszik az Európai Bizottság becslései szerint, miközben a munkanélküliség továbbra is a rekordszintet jelentő 20 százalékon áll. Ráadásul a spanyol kormány által eddig becsült 20 milliárd eurónál lényegesen többe, 40-50 milliárdba kerülhet az ingatlanpiaci válság miatt kritikus helyzetbe került bankszektor szanálása. -->