BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Messze vagyunk az eurótól

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság

Magyarország jelenleg egyetlen maastrichti kritériumot sem teljesít – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank friss konvergenciajelentése. Reményt azonban lát a jegybank a belépési feltételek elérésére, de céldátum egyelőre nincs. Habár Magyarország már az EU-csatlakozáskor vállalta a belépést, az eddigi kormányok és a mostani sem szorgalmaz gyors euróövezeti csatlakozást. A jegybanki álláspont szerint a sikeres euróbevezetéshez középtávon nem elég pusztán a nominális kritériumok teljesítése, olyan költségvetés kell, amely kellő mozgásteret hagy a gazdasági sokkok kezelésére, s fokozatosan csökkenti a felhalmozott állami és külső adósságot.

A devizahitelek között a problémás kihelyezések aránya nem magasabb, mint a forinthitelek esetében – jelentette ki Simor András, az MNB elnöke. A devizahitelezés egyébként sem a mostani jegybanki vezetés idején kapott lendületet – emelte ki. Elutasította, hogy felelős lenne az MNB a devizaadósság megugrása miatt. Már 2001-től felhívta a figyelmet a monetáris hatóság erre a veszélyre, ám nem rendelkezett hatékony eszközzel a folyamat csillapítására. Továbbra sem határozta meg a jegybank az euróbevezetési céldátumot, azt a kormánnyal közösen teheti meg – utalt rá Simor.

Az ország sérülékenységének csökkentéséhez el kell érni, hogy az állam ne szívja el a belső megtakarításokat a magánberuházások elől. A külső eladósodásra épülő növekedési modellt elvetné a jegybank, helyette a belső megtakarításokra alapozna. A tartós gazdasági növekedéshez és az euróbevezetéshez az államadósság és a külső adósság csökkentésén keresztül vezet az út, vagyis a gazdasági növekedést az eddigieknél nagyobb arányban hazai forrásokból kell finanszírozni. Az euró bevezetéséből származó előnyök csak fenntartható, stabil, fegyelmezett gazdaságpolitika mellett használhatók ki.

A válság miatt óvatosabbá váltak a befektetők, és a magas hazai adósságállomány miatt az ország a korábbiaknál drágábban és nehezebben juthat hozzá külső forrásokhoz. Másrészt exportpiacaink lassú bővülése megnehezíti a felhalmozott adósságok ledolgozását. Emiatt az ország pénzügyi sérülékenysége még fegyelmezett gazdaságpolitika esetén is hosszú ideig fennmaradhat.

Az euróval járó előnyök csak akkor használhatók ki, ha a gazdaságpolitika stabil és fegyelmezett, a reálgazdaság versenyképes. Bevezetése az önálló monetáris politika feladásával jár együtt, így csak fenntartható gazdaságpolitikával kerülhető el, hogy egy esetleges gazdasági túlfűtöttség ne vezessen fájdalmas ár- és béralkalmazkodáshoz, illetve elhúzódó gazdasági visszaeséshez. BD

Az új modell

A válságot megelőző évtizedben a magyar lakosság nettó pénzügyi megtakarítása nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas volt.

A magyar lakosság finanszírozási képességét jellemzően csak a legfejlettebb európai országok pénzügyi megtakarítása haladta meg, ahol a hitelfelvétel a likviditási korlátok korábban történt oldódása, illetve a már kialakult magas hitelállomány miatt a magyarnál alacsonyabb volt.

Nem alaptalan tehát az a jegybanki elvárás, hogy a lakossági megtakarításokon alapuló új növekedési modellre térjünk át.



A magyar lakosság finanszírozási képességét jellemzően csak a legfejlettebb európai országok pénzügyi megtakarítása haladta meg, ahol a hitelfelvétel a likviditási korlátok korábban történt oldódása, illetve a már kialakult magas hitelállomány miatt a magyarnál alacsonyabb volt.

Nem alaptalan tehát az a jegybanki elvárás, hogy a lakossági megtakarításokon alapuló új növekedési modellre térjünk át. Hol tart a térség többi országa? Bulgária

Mindeddig az egyetlen jelölt volt a régióban, amely ellen nem folyt túlzottdeficit-eljárás, ám tavaly már nem tartották a 3 százalék alatti hiányt. A legnagyobb reálgazdasági lemaradást is ők szenvedték el, így fenntarthatósági problémákat is emleget velük kapcsolatban az EKB. Az Európai Bizottság szerint a legjobban az inflációval állnak, a mutató közelít a referenciaértékhez. Brüsszel arra számít, hogy az idén 2,8, jövőre 2,2 százalékos lesz a deficit Bulgáriában. Bár csökkent a fizetési mérleg hiánya, még mindig 9 százalékos.

Csehország

Ha a költségvetési hiánya el is szállt (5,9 százalék volt), és túlzottdeficit-eljárást folytat Prága ellen Brüsszel, az inflációs és a többi kritériumot könnyedén teljesítette a cseh gazdaság. Mivel még nem ERM-tagok, legalább két évre vannak az euró bevezetésétől, addig rendezhetik a büdzsét. Az éves átlagos infláció – 0,3 százalék volt márciusban – az egyszázalékos referenciaérték alá csökkent ez év januárja óta. Így az Európai Bizottság szerint Prága már teljesíti az árstabilitás feltételét az eurókritériumok közül.

Észtország

Elvileg 2011. január 1-jétől az eurózóna tagja lehet, most mindenki őket dicséri. Az Európai Bizottság szerint Tallinn megfelel az euró bevezetéséhez szükséges kritériumoknak. Ám ahhoz, hogy a bevezetés sikeres legyen, az országnak folytatnia kell a körültekintő költségvetési politikáját, és határozottan kell reagálnia, ha makrogazdasági egyensúlyhiányok, illetve versenyképesség-vesztés jelei mutatkoznának. Az EKB az alacsony inflációs környezet fenntarthatóságával kapcsolatban és a fejletlen pénzpiacok miatt jelezte aggodalmát.

Lengyelország

Gyorsult a pénzromlás, 3,9 százalékos az infláció, de ezt átmenetinek tekintik Varsóban. A recessziót az EU 27 tagállama közül csak a lengyelek kerülték el tavaly, így nem fékezte az áraikat a kereslethiány. Ám az államháztartás óriási hiánnyal zárta 2009-et.

A túlzott deficit lecsökkentését 2012-re várja az EU Lengyelországtól. Bár a határérték alatt van, a Bizottság aggódik az államadósság tavalyi 51-ről jövőre 59 százalékra várható növekedése miatt. Ám jelentősen fölgyorsult a lengyel gazdaság beépülése az EU-éba.

Románia

Nagyon messze van az egyszázalékos referenciaértéktől az 5 százalékos infláció, és a hosszú lejáratú kamatok terén is van még mit behoznia, de szakértők javulást várnak. Csak az alacsony államadósságuk tekintetében állnak jól. A költségvetési hiány miatt Bukarest ellen folyik túlzottdeficit-eljárás, ám még így is az idén 8, jövőre 7,4 százalékos hiány várható. Mindeközben az államadósság GDP-arányos szintje 30-ról 35,8 százalékra nő. Ezenkívül bonyodalmat okozhat a kormány számára az EU és az IMF elvárásainak a teljesítése is.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.