A devizahitelek között a problémás kihelyezések aránya nem magasabb, mint a forinthitelek esetében – jelentette ki Simor András, az MNB elnöke. A devizahitelezés egyébként sem a mostani jegybanki vezetés idején kapott lendületet – emelte ki. Elutasította, hogy felelős lenne az MNB a devizaadósság megugrása miatt. Már 2001-től felhívta a figyelmet a monetáris hatóság erre a veszélyre, ám nem rendelkezett hatékony eszközzel a folyamat csillapítására. Továbbra sem határozta meg a jegybank az euróbevezetési céldátumot, azt a kormánnyal közösen teheti meg – utalt rá Simor.
Az ország sérülékenységének csökkentéséhez el kell érni, hogy az állam ne szívja el a belső megtakarításokat a magánberuházások elől. A külső eladósodásra épülő növekedési modellt elvetné a jegybank, helyette a belső megtakarításokra alapozna. A tartós gazdasági növekedéshez és az euróbevezetéshez az államadósság és a külső adósság csökkentésén keresztül vezet az út, vagyis a gazdasági növekedést az eddigieknél nagyobb arányban hazai forrásokból kell finanszírozni. Az euró bevezetéséből származó előnyök csak fenntartható, stabil, fegyelmezett gazdaságpolitika mellett használhatók ki.
A válság miatt óvatosabbá váltak a befektetők, és a magas hazai adósságállomány miatt az ország a korábbiaknál drágábban és nehezebben juthat hozzá külső forrásokhoz. Másrészt exportpiacaink lassú bővülése megnehezíti a felhalmozott adósságok ledolgozását. Emiatt az ország pénzügyi sérülékenysége még fegyelmezett gazdaságpolitika esetén is hosszú ideig fennmaradhat.
Az euróval járó előnyök csak akkor használhatók ki, ha a gazdaságpolitika stabil és fegyelmezett, a reálgazdaság versenyképes. Bevezetése az önálló monetáris politika feladásával jár együtt, így csak fenntartható gazdaságpolitikával kerülhető el, hogy egy esetleges gazdasági túlfűtöttség ne vezessen fájdalmas ár- és béralkalmazkodáshoz, illetve elhúzódó gazdasági visszaeséshez. BD
A magyar lakosság finanszírozási képességét jellemzően csak a legfejlettebb európai országok pénzügyi megtakarítása haladta meg, ahol a hitelfelvétel a likviditási korlátok korábban történt oldódása, illetve a már kialakult magas hitelállomány miatt a magyarnál alacsonyabb volt.
Nem alaptalan tehát az a jegybanki elvárás, hogy a lakossági megtakarításokon alapuló új növekedési modellre térjünk át.
A magyar lakosság finanszírozási képességét jellemzően csak a legfejlettebb európai országok pénzügyi megtakarítása haladta meg, ahol a hitelfelvétel a likviditási korlátok korábban történt oldódása, illetve a már kialakult magas hitelállomány miatt a magyarnál alacsonyabb volt.
Nem alaptalan tehát az a jegybanki elvárás, hogy a lakossági megtakarításokon alapuló új növekedési modellre térjünk át. Hol tart a térség többi országa? Bulgária
Mindeddig az egyetlen jelölt volt a régióban, amely ellen nem folyt túlzottdeficit-eljárás, ám tavaly már nem tartották a 3 százalék alatti hiányt. A legnagyobb reálgazdasági lemaradást is ők szenvedték el, így fenntarthatósági problémákat is emleget velük kapcsolatban az EKB. Az Európai Bizottság szerint a legjobban az inflációval állnak, a mutató közelít a referenciaértékhez. Brüsszel arra számít, hogy az idén 2,8, jövőre 2,2 százalékos lesz a deficit Bulgáriában. Bár csökkent a fizetési mérleg hiánya, még mindig 9 százalékos.
Csehország
Ha a költségvetési hiánya el is szállt (5,9 százalék volt), és túlzottdeficit-eljárást folytat Prága ellen Brüsszel, az inflációs és a többi kritériumot könnyedén teljesítette a cseh gazdaság. Mivel még nem ERM-tagok, legalább két évre vannak az euró bevezetésétől, addig rendezhetik a büdzsét. Az éves átlagos infláció – 0,3 százalék volt márciusban – az egyszázalékos referenciaérték alá csökkent ez év januárja óta. Így az Európai Bizottság szerint Prága már teljesíti az árstabilitás feltételét az eurókritériumok közül.
Észtország
Elvileg 2011. január 1-jétől az eurózóna tagja lehet, most mindenki őket dicséri. Az Európai Bizottság szerint Tallinn megfelel az euró bevezetéséhez szükséges kritériumoknak. Ám ahhoz, hogy a bevezetés sikeres legyen, az országnak folytatnia kell a körültekintő költségvetési politikáját, és határozottan kell reagálnia, ha makrogazdasági egyensúlyhiányok, illetve versenyképesség-vesztés jelei mutatkoznának. Az EKB az alacsony inflációs környezet fenntarthatóságával kapcsolatban és a fejletlen pénzpiacok miatt jelezte aggodalmát.
Lengyelország
Gyorsult a pénzromlás, 3,9 százalékos az infláció, de ezt átmenetinek tekintik Varsóban. A recessziót az EU 27 tagállama közül csak a lengyelek kerülték el tavaly, így nem fékezte az áraikat a kereslethiány. Ám az államháztartás óriási hiánnyal zárta 2009-et.
A túlzott deficit lecsökkentését 2012-re várja az EU Lengyelországtól. Bár a határérték alatt van, a Bizottság aggódik az államadósság tavalyi 51-ről jövőre 59 százalékra várható növekedése miatt. Ám jelentősen fölgyorsult a lengyel gazdaság beépülése az EU-éba.
Románia
Nagyon messze van az egyszázalékos referenciaértéktől az 5 százalékos infláció, és a hosszú lejáratú kamatok terén is van még mit behoznia, de szakértők javulást várnak. Csak az alacsony államadósságuk tekintetében állnak jól. A költségvetési hiány miatt Bukarest ellen folyik túlzottdeficit-eljárás, ám még így is az idén 8, jövőre 7,4 százalékos hiány várható. Mindeközben az államadósság GDP-arányos szintje 30-ról 35,8 százalékra nő. Ezenkívül bonyodalmat okozhat a kormány számára az EU és az IMF elvárásainak a teljesítése is.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.