Világgazdaság Online

Érdekes egybeesésként aznap kommunikált – hosszú hetek után először – az IMF-ügyekben legilletékesebb magyar minisztérium a Nemzetközi Valutaalappal „valószínűleg ősszel folytatódó” tárgyalásokról, amikor ugyanennek a tárcának a közleménye tudatta az előző nap már ismertté vált hír, amely szerint az IMF-ben a Magyarországot képviselő kormányzói posztot a jövőben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tölti be. (Eddig a mindenkori jegybankelnök látta el ezt a feladatot.) Az utóbbi időben minden, a magyar–IMF kapcsolatokat érintő hír heves piaci reakciókat vált ki, különösképpen azóta, hogy a nyáron Budapest nyilvánvalóvá tette: nem hajlandó alávetni magát a valutaalap feltételeinek, s nem is kíván új megállapodást kötni. Ám a kedden lapzártánk után érkezett Bloomberg-hír szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium a hírügynökségnek azt jelezte: a tárgyalások valószínűleg ősszel folytatódnak, és megállapodást is kötnek.

Utóbb a gazdasági tárca ugyan közleményt is kiadott arról, hogy Magyarország álláspontja változatlan az IMF-kölcsönnel kapcsolatban, ám azt nem magyarázta el, milyen megállapodásra gondoltak. Lapunk sem kapott erre választ a minisztérium sajtóosztályán, Nagy Anna kormányszóvivő annyit mondott: az NGM szerda délelőtt kiadott közleménye a mérvadó. A dokumentumban pedig úgy fogalmaz a tárca: „Az IMF-fel ősszel várható tárgyalások kizárólag az IMF Alapokmánya szerinti szokásos, minden országgal megtörténő gazdaságpolitikai konzultáció keretében történnek majd.” Ez vélhetően az úgynevezett IV. cikkely szerinti konzultációnak nevezett, kétévente sorra kerülő „országvizsgálatot” jelenti, amely valóban ez év őszén esedékes. Ezek végén azonban nem megállapodás köttetik, hanem egy elemzés a vizsgált országról, annak gazdaságáról. Így kérdés, miért erre hivatkozik a közlemény.

Ráadásul a tárca tegnapi közleményének folytatása a készenléti hitelre utal, hiszen mint rámutat: a magyar állam a rendelkezésére álló IMF–EU–Világbank-hitelkeretből 2009 júliusa óta nem kezdeményezett lehívást, a piaci alapú finanszírozás megoldott, és az ország a következő időszakban is a piaci források igénybevételével számol. Mindezek alapján eddig sem volt és a jövőben sincs szükség új hitelmegállapodásra, tehát az őszre tervezett tárgyalásoknak nem célja egy újabb kölcsönmegállapodás megkötése. Hozzáteszi azonban a dokumentum: a magyar kormány továbbra is következetesen tartja magát a 2010-re tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélhoz, amely egyébként a készenléti hitelmegállapodásban foglalt egyik magyar vállalás.

A Valutaalap igen szűkszavúan reagált minderre. A Reuters jelentése szerint szóvivője csak megismételte a megállapodás nélkül véget ért júliusi készenlétihitel-felülvizsgálati tárgyalások után közölteket, nevezetesen: azon vagyunk, hogy áthidaljuk a közöttünk meglévő nézeteltéréseket.

A piac ennél „érzékenyebb” volt. Miután kiderült, hogy a kedd esti közlemény félreértésen alapult, és mégsem kíván újabb hitelt kérni a kormány a Nemzetközi Valutaalaptól, azonnal megfordult a trend a devizapiacokon, és esni kezdett a forint. Délelőtt még 282 forint alatt volt az euró ára, a bejelentés azonban pillanatok alatt a 284-es váltási szintre vitte a jegyzést, a délutáni órákban pedig tovább drágul az uniós fizetőeszköz, 285 forint fölött is járt a keresztárfolyam.

A devizahitelesek is tovább aggódhatnak, folytatódott ugyanis a svájci frank erősödése mind a forinttal, mind az euróval szemben. Az euró/frank kurzus az 1,3-es kurzus alá süllyedt, a forint ellenében pedig a 220-as szinttel kacérkodott az alpesi deviza. A dollár is drágább lett tegnap, 225 forint körül kereskedtek vele.

A részvénypiacra viszonylag kevés hatása volt a bejelentésnek, három vezető részvény árfolyama is emelkedett. Az OTP azonban tovább zuhant, és több mint 2 százalékos mínuszban, 4570 forinton zárt, és a szektortárs FHB árfolyama is esett.