Heim: A magyaroké lehet az évszázad, de gyökeresen más gazdaság kell

Róna Péter elmondta, hogy a 2003 óta kumulált magyar infláció 31%-kal magasabb az eurozónáénál, a monetáris politika pedig az adósságot helyezte középpontba, és nem a gazdaság egészét. Az exportorientált gazdaságpolitika nem működik, mert folyamatos kereskedelmi hiányt eredményez - vélte Róna.

Magyarország valójában alacsony költségű munkaerőt exportál - és ez nem jó gazdasági modell, amit egy egy teljesen elhibázott, rossz irányítású monetáris politika támogat - tette hozzá a közgazdász.

Róna szerint a jelenlegi monetáris politika (és a bankok kölcsönzési gyakorlata) olyan árfolyamot eredményezett, amely nem a gazdaság igényeit tükrözte, hanem az adósság árfolyamának fenntartásához igazodott. Ez a politika dönti romba a magyar gazdaságot.

A feladat az, hogy kitaláljuk az az árfolyamot, amely sokkal jobban követi, hogy mi zajlik a gazdaságban, mert ezért van az árfolyampolitika.

A magyar szerinte gazdasági modell egyedülállóan exportorientált ország: míg az exportbajnok Németország export-importja az ország GDP-jének 79 százalékára rúg, addig Magyarországon ez az arány 160 százalék.

Róna szerint az országnak a komparatív előnyeire kellene nagyobb súlyt fektetni: az energiaigényes iparágakat el kellene felejteni, például az autógyártást. Szerinte Kecskemétre is csak az olcsó munkaerő miatt jön a Mercedes.

A magyar gazdasági modell megbukott - írja az eheti Figyelő címlapsztorija is

Heim Péter szerint Tajvan és Szingapúr, de a többi ázsiai ország jó példa: mindketten valamivel a valós értékük alatt tartották valutájukat, mindkét oszág megpróbálta megváltoztatni gazdasági szerkezetüket (túlzottan a külföldi tőkebeáramlásra koncentráltak például) az 1997-es ázsiai válság után. Azóta mindenki az ázsiai csodáról beszél, ők a növekedés motorja. Most mindenki arról beszél, hogy Ázsiaé lehet a 21. század, miközben a 20-at a kontinens számára elvesztegett századként emlegették.

Ha Magyarország is képes megváltoztatni gazdasági szerkezetét (költségvetési politikáját, monetáris poltikáját, strukturális politikáját), akkor mi is magyar évszázadról beszélhetünk. Ha nem, akkor egy újabb elvesztegetett évszázad lesz mögöttünk - vélte Heim.

Nem csak Magyarországon lángolt fel a vita a jegybankok függetlenségéről, miután a pénzügyi válság új tapasztalatokat hozott a monetáris politika területén is. A kritikák színvonala azonban igen eltérő - írja mai lapunkban Gaál Csaba, a Vélemény rovat vezetője.

Miért bízzuk a monetáris politikát sehol meg nem választott, senkinek felelősséggel nem tartozó technokratákra?

A kérdés érthető, mégsem kellene a fürdővízzel a gyermeket is kiönteni. Ami az eszközbuborékok figyelését illeti, ott több megoldás is létezik. Figyelembe veheti a jegybank is ezeket a kockázatokat, de az utóbbi időben többen felvetették azt is, hogy a kormányok jobban tudnák menedzselni ezt a területet. Például úgy, hogy az ingatlanokra kivetett adó mértékét vagy az adminisztratív korlátokat (például a minimális hitelönrész szintje) a piaci konjunktúra szerint változtatja.

Az euróról

Róna szerint az euró mögött nem áll egy szuverén hatalom, mint például a dollár mögött. Nincs terv arra, hogy mi történik vele, ha baj van, márpedig most baj van. Egy kiszállási stratégiára lenne szükség az euró esetében is.

Heim nem lát jó megoldásokat, mert a jegybankok szerte a világon pénznyomással próbálnak úrrá lenni a válságon, legyen szó az EKB-ról, a Fed-ről, vagy a japán központi bankról - ez pedig nem megoldás hosszabb távon.

Mindkét közgazdász ismert a gazdaságpolitikát és a jegybankot érintő heves bíralatairól. Kedvcsinálóként álljon itt néhány, közelmúltban tett kijelentésük.

Heim Péter: Nem csak ciklikus válság van, hanem szerkezeti gondok is, amit elhibázott gazdaságpolitika eredményezett.

A külföldi tőkét úgy engedtük be, hogy a piacainkat értékesítettük, de valós versenyhelyzet nem tudott kialakulni.

A multinacionális vállalatok sokkal kevesebb adót fizetnek be, mint a kkv-k, tehát amellett, hogy jutányos áron bevásárolták magukat, most agyon vannak támogatva.

A monetáris politika felhígulása a szakember szerint egybevág a monetáris tanács 2004-2005-ös kibővítésével. Több érvet lát az MNB és a PSZÁF összevonása mellett, mint ellene. Kritizálta a jegybank lassú reakcióját a források lejáratának rövidülésére. Míg az EKB már tavaly nyáron meghirdetett például jelzáloglevél-programot, az MNB idén februárig várt ezzel a lépéssel. Meglett volna az eszköze a jegybanknak, hogy a devizaeladósodást kordában tartsa, például nagyobb tartalékolást megkövetelve.

Az elmúlt pár évben a hibás kamatpolitika felelőssége is megnőtt a gazdasági helyzet erőteljes romlásában. A magyar gazdaságnak egy évtizeden keresztül 5-6 százalékkal kéne bővülnie ahhoz, hogy az ország teljesítménye elérje a visegrádi államok szintjét.

A régióhoz képest is legalább tíz év a lemaradásunk

Róna Péter: Az új kormány adócsökkentési elképzelése elhibázott.

"Nem az a baj, hogy a jegybank független, hanem, hogy hülye".

 „Az adószerkezet, az egész adótörvény rendszere rendkívül komplikált, zavaros, nem áttekinthető” – mondta. Hozzátette: ez az első lépés, az egyszerűsítés és az ésszerűsítés nem feltétlenül hoz majd jelentős, értékelhető, tényleges adócsökkentést. Ám a lakosság és a vállalatok életét jelentősen megkönnyítheti. 
 
"Az általános hozzáállásom a kérdéshez, hogy az adócsökkentés stratégiája most nem időszerű. Szükségünk vagy egy feszes, fegyelmezett, átlátható költségvetésre. Nem tudunk a költségvetés szigorán enyhíteni, ennek az ára túl nagy lenne".

"Kétlem, hogy úrrá tudnak lenni a helyzeten, úgy látom, hogy az euró nagy bajban van. Részben a csalás, a léhaság, a túlzott deficitek a mediterrán országok és esetleg Írország esetében, ez a pillanatnyi gond" – nyilatkozta Róna Péter. 
 
"A görög mentőcsomag csak időleges segítség. Van egy belső probléma az euró szerkezetével. Ha nem oldják meg, az euró szét fog menni"

A rendezvényről bővebben itt olvashat