Miért nem jön be elég a tranzakciós adó? – Válaszolt az NGM

Az államháztartás központi alrendszerének 2013. május végi hiánya így 559,4 milliárd forintra teljesült. 2012-ben az államháztartás központi alrendszerének I-V. havi hiánya 344,1 milliárd forintot tett ki – közölte az NGM.

A 2012. és a 2013. év költségvetésének teljesülése tekintetében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az egyes adónemeket érintő változások következtében (néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemek kerültek bevezetésre) a két időszak összehasonlítása mindezen tényezők torzító hatásának kiszűrése nélkül nem lehetséges.

Ezenkívül a szervezeti változások következtében a költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak idei évi alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől, valamint a 2013. január 1-jétől átvett önkormányzati intézmények.

Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára online sajtótájékoztatóján lapuk kérdésére azt válaszolta, hogy a Varga-csomag ellenére a „2,7 százalékos uniós módszertan szerinti hiánycél tekintetében nincs változás”.

Bevételek

A központi költségvetés első öthavi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 154 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – például a személyi jövedelemadó - előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak. Emellett nagyobb összegben alakultak az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és az egyéb bevételek is – közölte az NGM.

Az ötödik hónap végéig 52 milliárdnyi tranzakciós adó érkezett, ami az egész évre tervezett 301 milliárd forint 17,5 százaléka, vagyis a látható elcsúszás indokolhatta, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a héten bejelentette a tranzakciós illeték emelését.

Az NGM helyettes államtitkára egy kérdésre válaszolva közölte: „az év első öt hónapjában mintegy 52,8 milliárd forintos összbevételből 16,7 milliárd forintot fizetett a Magyar Államkincstár”, vagyis 36,1 milliárd folyt be a bankoktól.

„A pénzügyi tranzakciós illetékből 301 milliárd forint bevétellel számolt a költségvetés, ebből 52,8 milliárd forint folyt be május végéig, mely bevétel időarányos elmaradása több okra vezethető vissza. Az elmaradás hátterében egyrészt a banki forgalom várthoz képest időarányosan elmaradó forgalma, illetve az érintettek vártnál gyorsabb alkalmazkodása áll. Másrészt a bevételek elmaradásának oka a szezonalitásban is keresendő, az év második felében a bevételek felfutására számítunk a nagyobb arányú második félévi banki forgalomnak köszönhetően” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára.

Az NGM államtitkára egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy még az adóemeléssel sem biztos, hogy befolyik a tervezett összeg a tranzakciós illetékből. „A hétfőn bejelentett intézkedések célja, hogy megalapozza a költségvetési törvényben jóváhagyott bevételek teljesülését. A pénzügyi tranzakciós illeték esetén – az eddigi tényadatok és a Konvergencia Programban már jelzett éves bevétel-elmaradás alapján – a hétfőn az Országgyűlés részére beterjesztett javaslatok elfogadásával együtt is elmaradhat a teljes bevétel a költségvetésben eredetileg tervezettől” – válaszolta egy kérdésre Banai Péter Benő. Hozzátette, mindez természetesen nem jelenti az államháztartás egészének egyenleg-romlását.

Kiadások

A központi költségvetés első öthavi kiadásai mintegy 478 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak - az intézményi struktúraváltással összefüggő - idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. (A 2013. évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.) Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a lakásépítési támogatások, a kezességérvényesítések és az egyéb kiadások is.

Kamategyenleg

A kamatkiadások 2013. május végén 500,2 milliárd forintot tettek ki, 39,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 49,9 milliárd forintos szintet értek el, 4,1 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (450,3 milliárd forint) így összességében 35,1 milliárd forinttal kedvezőbb az előző év azonos időszakához képest.

TB Alapok

A társadalombiztosítási alapok 2013. május végi 121,4 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 70,6 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 50,8 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. május végén az Alapok együttes hiánya 2,3 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím 2013-tól már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.

Elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalapok május végi 47,1 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 11,3 milliárd forinttal alacsonyabban, kiadásai pedig 3,4 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bevételek közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevételéből folyt be kevesebb, ezenfelül az Alap a szociális hozzájárulási adóból az idén már nem részesül. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram teljesítése - az előirányzatnak megfelelően - alakult magasabb összegben.