BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Milyen eszközökről beszélt Orbán és Matolcsy? – A hitelesség a tét

„Matolcsy György pontosan azokra az eszközökre gondolt, melyekkel az EKB, a Bank of England és a Fed él” – válaszolta lapunknak január elején a Nemzetgazdasági Minisztérium, amikor az után érdeklődtünk, milyen intézkedésekre gondolt a miniszter, aki a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a jegybanknak „legalább 12-16 eszköze” lehetne, hogy segítse a növekedési fordulatot.

Orbán Viktor miniszterelnök is megismételte – miután pénteken bejelentette, hogy Matolcsy lesz az MNB elnöke –, hogy a nagy jegybankok 12-16 olyan eszközt alkalmaztak, amiket Magyarország is megfontolhatna.

Mik ezek az eszközök?

A világ vezető jegybankjai által a válság kezdete óta alkalmazott nemkonvencionális monetáris politikai eszközök egy része a bankoknak nyújtott likviditást. Ezek célja a tömeges bedőlések megelőzése volt – hasonlóan a valamivel később bejelentett vállalatikötvény-, illetve jelzáloglevél-vásárlásokhoz. Ezek a magyar gyakorlatból sem hiányoztak, swap-programokat az MNB már 2008 októberében meghirdetett. A devizalikviditás-nyújtás az „új MNB” eszköztárába is bekerülhet, de – mint Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvény üzletág-vezetője akkor hangsúlyozta – ehhez az EKB-val, esetleg a svájci jegybankkal közös programok kellenének.
 
A Fed mennyiségi lazítási programjai az állampapír-hozamok (Operation Twist) és a jelzáloglevél-hozamok (QE3) leszorításával a befektetőket a kockázatosabb eszközök vásárlása felé próbálják szorítani. Ezt a magyar piacon nehéz megismételni, hiszen a jelzáloglevél-piac kicsi, vállalatikötvény-piac pedig gyakorlatilag nem létezik. (Az MNB 2010-ben indított egy jelzáloglevél-programot, amely azonban „érdeklődés hiányában” még abban az évben lezárult.) A következő logikus lépés a Fed részéről a részvényvásárlás lehet – ez az MNB esetében sem zárható ki, bár kérdéses, hogy mekkora lendületet adhat a gazdaságnak, ha „állami” részvények parkolnak a jegybanknál.

Nemkonvencionális jegybanki eszközök

Banki likviditásnyújtó ügyletek:

- Az elfogadható fedezetek bővítése

- A tartalékszabályok enyhítése

- Hiteleszközök (hosszabb futamidejű fedezett hitelek)

- Vezető jegybankok összehangolt lépései

- „Rendkívüli válsághitelek” (Fed: 29 milliárd dollár a Bear Stearnsnek, 85 milliárd dollár az AIG-nek)

A reálgazdaság támogatása

- Közvetlen hitelek vállalatoknak, alkalmanként (pl. koreai jegybank) a kisvállalatokat külön megcélozva

- Finanszírozás a hitelezés beindításáért („Funding for lending”, BoE)

Kötvényügyletek

- Vállalatikötvény-vásárlás

- Jelzáloglevél-vásárlás (Fed–QE3)

- „Csereprogram” (Operation Twist, hosszú lejáratú állampapírok vásárlása, rövid lejáratúak eladása)

- Kockázatmentes eszközök vásárlása (Fed, BoE)

- Kockázatos eszközök vásárlása (EKB)

Kommunikációs eszközök

- az alapkamat első módosításának várható időpontjára adott prognózis (Fed)

A reálgazdaságot közvetlenül befolyásoló lépések közül a Bank of England „funding for lending” programja emelhető ki, amelynek keretében a pénzintézetek kedvező feltételekkel kapnak finanszírozást, amennyiben abból lakásépítéseket, kisvállalatokat hiteleznek. A tapasztalatok nem túl bíztatóak – de nem zárható ki hasonló konstrukció Magyarországon sem. Figyelemre méltó a dél-koreai jegybank 2009-ben indított programja, amelybe egy kkv-kat támogató állami szervezet is belépett, és amely hozzájárult ahhoz, hogy a magánszektornak nyújtott hitelállomány aránya a válság alatt nem csökkent.

Matolcsy sokat nyugtatgatott…

A monetáris politika nem lehet a sokkterápia eszköze – mondta Matolcsy György január végén a Wall Street Journalnak adott interjújában. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nem szabad pénzt nyomtatnia, és az adósságot sem finanszírozhatja.

Matolcsy szavai megnyugtatatták a piaci szereplőket, hiszen a miniszter az elmúlt hónapokban többször is hangsúlyozta, hogy az MNB-nek azokat az eszközöket kellene bevetnie a gazdasági növekedés elősegítése érdekében, mint amilyeneket az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve), a Bank of England, vagy az Európai Központi Bank is alkalmaz. Ez azért aggasztotta a befektetőket, mert egyes unortodox programok a fizetőeszköz leértékelődésével járhatnak.

A Fed már a harmadik mennyiségi könnyítési (QE3) programjánál jár, és szerdán este a Ben Bernanke vezette jegybank megerősítette, hogy folytatja a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programot. Az elmúlt időszakban erősödött az a várakozás – nagyrészt Matolcsy szavaira és írásaira –, hogy az MNB a pénzmennyiség bővítésével járó programokat indít márciustól, Simor András jegybankelnök mandátumának lejárta után.

…De élénkíteni kell

Matolcsy György a WSJ-nek adott interjújában ugyanakkor jelezte: az MNB-nek van még lehetősége a gazdasági növekedés segítésére, de a jegybanknak óvatosnak kell lennie. Hozzátette, stratégiai partnerségre van szükség a kormány és az MNB új vezetése között. A miniszter finomította korábbi nyilatkozatait. Szerinte az MNB alkalmazhatná az EKB által használt „összes eszközt”, a BoE által alkalmazott „pár eszközt”, és „néhány” a Fed által bevetett eszközt.

Ha Matolcsy valóban nem alkalmaz a pénzmennyiség bővítésével járó eszközöket az MNB élén, és az alapkamatot is csak óvatosan csökkenti (ami továbbra is a legmagasabb az EU-ban) a monetáris tanács, akkor nem kell a forint nagyobb esésre számítani – ehhez azonban a kedvező külpiaci hangulat fennmaradására is szükség lehet.

Ha hihetünk Matolcsy Györgynek, akkor nem kell tartani attól, hogy fedezetlen állampapír-vásárlással él a jegybank, vagy a devizatartalék nagyobb csökkentésével járó lépéseket tesz az MNB; a legutóbbi kijelentések után ilyen lépések ugyanis az MNB hitelességét kockáztatnák.

- Az elfogadható fedezetek bővítése

- A tartalékszabályok enyhítése

- Hiteleszközök (hosszabb futamidejű fedezett hitelek)

- Vezető jegybankok összehangolt lépései

- „Rendkívüli válsághitelek” (Fed: 29 milliárd dollár a Bear Stearnsnek, 85 milliárd dollár az AIG-nek)

A reálgazdaság támogatása

- Közvetlen hitelek vállalatoknak, alkalmanként (pl. koreai jegybank) a kisvállalatokat külön megcélozva

- Finanszírozás a hitelezés beindításáért („Funding for lending”, BoE)

Kötvényügyletek

- Vállalatikötvény-vásárlás

- Jelzáloglevél-vásárlás (Fed–QE3)

- „Csereprogram” (Operation Twist, hosszú lejáratú állampapírok vásárlása, rövid lejáratúak eladása)

- Kockázatmentes eszközök vásárlása (Fed, BoE)

- Kockázatos eszközök vásárlása (EKB)

Kommunikációs eszközök

- az alapkamat első módosításának várható időpontjára adott prognózis (Fed) -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.