Mindenki megszorítást akar

Fontosabb a válságkezelés miatt felduzzadt államadósság lefaragása, mint az adók csökkentése – Németországban immár nemcsak az elemzők és a pénzügyi tárca, hanem (talán meglepő módon) a vállalatvezetők és a lakosság túlnyomó része is így gondolkodik. A Handelsblatt és a Droege & Comp. közel hatszáz üzleti vezető bevonásával készített felméréséből kiderül: az állam mozgásterét súlyosan korlátozó eladósodás számít az első számú problémának, megelőzve mind a konjunktúrával, mind az egyes cégek helyzetével kapcsolatos aggályokat.

A megkérdezett menedzserek 36 százaléka egyáltalán nem lát lehetőséget az adók csökkentésére (holott az kulcsszerepet játszott a kisebbik kormánypárt, az FDP választási ígéretei között), további 56 százalékuk pedig csak „nagyon csekély” mozgásteret érzékel. Az adósságok leépítését 69 százalék a kiadások lefaragásával képzeli el, míg 25 százalék egyszerre emelné az állam bevételeit és csökkentené a kiadásait. A most közzétett eredmények fordulatot jeleznek, hiszen fél évvel ezelőtt még a menedzserek kétharmada csak nemzetközi szinten összehangolva, a konjunktúra függvényében javasolt fiskális megszorításokat – most viszont csak minden harmadik óvatoskodna, a többiek minél előbb belevágnának.

Eközben a Forsa közvélemény-kutató intézet felméréséből az is kiderül, hogy a német lakosság kétharmada támogatja az állami kiadások minden területen való visszafogását, és még az FDP-szavazók körében is kisebbségben vannak azok, akik helyeselnék az adók csökkentését. Hosszú idő óta először a német adófizetők szövetsége is szigort követel: a szervezet elnöke, Karl Heinz Däke szerint „ideje leszokni a kábítószerként használt hitelfelvételről”.

Mindez megerősíti a következő évekre drasztikus fiskális korrekciót tervező pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble pozícióit. A kereszténydemokrata politikus nem enged abból, hogy 2011-ben megkezdjék az adósságteher csökkentését, és ennek jegyében 2016-ig a GDP 0,35 százalékára faragják le az államháztartási hiányt. Schäuble annak ellenére nem tompítja nyilatkozatainak szigorú hangne-mét, hogy az egyik legfontosabb tartományban, Észak-Rajna– Vesztfáliában küszöbönállnak a választások.

A német államadósság az újraegyesítés után kezdett emelkedni, és 2008-ban már a GDP 66, majd a gazdasági válság nyomán 77 százalékára kúszott fel. Elemzők 2013-ra 82 százalékot várnak, és a fiskális politika korrekciója nélkül 2020-ig a hazai össztermék 100 százalékára duzzadna az adóssághegy. Wolfgang Wiegand, a kormányzat gazdasági tanácsadó testületének tagja szerint ez elviselhetetlen kamatkiadásokat okozna a szövetségi állam, a tartományok és az önkormányzatok számára, és a gazdasági növekedést is érezhetően visszafogná. TG