Világgazdaság Online

Sokáig úgy tűnt, Roubini hírhedt előrejelzése valójában a válság kitörése után született, mivel az egyetlen bizonyíték, ami nyilvánosságra került egy, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2007. szeptember 13-i szemináriumon tartott előadásának szövege volt. Mivel 2007 augusztusában már számos szakértő jelezte a válság kitörését, sőt szeptemberben már maga Alan Greenspan, korábbi Fed-elnök is az alacsonyabb rendű (subprime) ingatlanhitelek piacán kialakult krízisről beszélt, így ebben az időpontban előrejelzésről már nem lehetett beszélni.

Egészen 2011 áprilisáig nem került viszont elő annak az előadásnak az anyaga, amelyek Roubini az IMF szakértői előtt tartott. A 2006 szeptemberében előadott prezentáció során sok jóslat elhangzott Roubini szájából, többek között a subprime-hitelekkel kapcsolatban is. Lássuk, mennyire is váltak be a jósprofesszor előrejelzései:

- A kockázatos befektetések gyengén fognak teljesíteni az Egyesült Államokban és a világ többi részén is, nem csak a részvénypiacokon, hanem az árupiacokon és más piacokon is. A valóságban a kockázatos részvények árfolyama valóban zuhant, az árupiaci árak azonban robbanásszerű növekedésnek indultak.

- Az amerikai gazdaság még abban az évben (2006-ban) lassulni fog, a következő év elején pedig recesszióba kerül. Ezzel szemben az amerikai recesszió csak egy évvel később, 2007 végén következett be.

- Az USA folyó fizetési mérlegének óriási hiánya miatt a külföldiek egyre kevésbé szeretnék majd az Egyesült Államokat finanszírozni, a gazdaságot érő csapások miatt a külföldiek elfordulnak majd a dollár-alapú befektetésektől. A valóság viszont az, hogy a befektetők a válság első sokkhatásai után ismét amerikai államkötvényekben érzik biztonságban a vagyonukat, a Standard & Poor's leminősítése ellenére is.

- Az ingatlanpiaci lufi várható kipukkanása szélesebb körben is hatással lesz a bankrendszerre. A hitelt nyújtó bankok problémáival kezdődik majd - ahogy már most is látszik a nemfizetésekből és az árverezésekből -, de áttevődik majd más bankokra és az ország egyéb pénzügyi intézményeire is. Ezzel nehéz lenne vitatkozni, pontosan ez történt.

- Három buktató is van. A magas olajár, az ingatlanpiaci lufi és a magas kamatok. Éppen ezért úgy gondolom, a magas olajár ezúttal komolyabb hatással fog bírni, mint korábban. A lakóingatlanok árai már most is évi 9,8 százalékkal esnek, véleményem szerint pedig most már mindenki azt hiszi, hogy a következő időszakban még nagyobb lehet a zuhanás. Számításaim szerint a következő két-három negyedév során az esés akár az évi 20 százalékot is elérheti. Roubini valóban előre jelezte az ingatlanpiaci lufi kipukkanását, sőt, a többi, óvatos szakértői véleménnyel szemben óriási zuhanást jósolt. Azonban érdemes kiemelni, hogy a recesszió fő okaként a túl magas olajárat és nem a subprime-piac összeomlását jelölte meg.

- Egyesek szerint ha az Egyesült Államok gazdasága lassul, az európai és ázsiai növekedés elszakad és tovább folytatja útját felfelé. Szerintem viszont ha az USA szipog, a világ többi része megfázik. Igazság szerint a gyenge lábakon álló európai országok valóban komolyan megérezték a válságot. Németország, Kína és Ázsia azonban sokkal jobban viselte az Egyesült Államok recesszióját, mint maga az USA.

- Egyesek szerint a latin-amerikai országokat nem érinti majd az USA válsága, mivel nem exportálnak túl sok mindent az országba, ellenben főleg Kínából kapnak nyersanyag-megrendeléseket. Csakhogy ha az Egyesült Államok gazdasága lassul, a kínai kereslet is esni fog, ha pedig a csökkenés komoly lesz, azt Latin-Amerika is meg fogja érezni. Valójában azonban a kínai gazdasági növekedés és a kereslet nem lassult számottevően, az árupiaci kereslet pedig stabil maradt.

A fenti példákból kitűnik, hogy a "jósprofesszor" valóban megjósolta az ingatlanpiaci válságot és annak átterjedését a bankrendszer egészére. Rosszul mérte fel azonban a recesszió kitörésének okát (hiszen nem a túl magas olajár vezetett gazdasági zsugorodáshoz), annak nemzetközi vonatkozásait, sőt annak időtartamát is: egy 2008 augusztusi előadásában 2009 egészére folyamatos GDP-esést jósolt, 2 százalékos eséssel az utolsó negyedévben, holott abban a három hónapban éves alapon 5,6 százalékos volt a GDP-bővülése az Egyesült Államokban éves alapon!

Roubini saját bevallása szerint sem profi előrejelző, nem használ nagy, mindent átfogó modelleket, inkább intuitív alapon dolgozik. Ugyanakkor hajlamos az eredmény kedvééért kockáztatni. Ahogy ő fogalmazott: "Ha a recesszió esélyére 50 százalékot mondasz, mindenki gyávának fog tartani, vagy azt hiszi, fogalmad sincs. Ezért ha látsz esélyt a recesszióra, mondj magasabb számot, így jött ki nálam a 70 százalék".