MNB: megenyhülhet a héják szíve
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa február 21-én, hétfőn ül össze utoljára jelenlegi összetételében. Négy tag mandátuma lejár, azonban még nem tudni, hogy kik lesznek az új tagok Simor András, Karvalits Ferenc és Király Júlia mellett.
A monetáris tanács meglepetésre emelte a jegybanki alapkamatot novemberben a valaha volt legalacsonyabb szintről, 5,25 százalékról 25 bázisponttal, és azt követően minden kamatdöntésen ekkora szigorítást hajtottak végre, így a jegybanki kamat 6 százalékra emelkedett januárra. Tavaly novemberben szinte senki sem várt kamatemelést, de a jegybankárok a magas inflációra hivatkozva szigorítottak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorselemzése szerint az éves infláció januárra 4 százalékra csökkent a decemberi 4,7 százalékos szintről. Különösen kedvező hír, hogy a maginfláció 1,7 százalékra csökkent a decemberi 2 százalékról. Ez abba az irányba mutat, hogy a jegybanki alapkamat szinten maradhat hétfőn, mert az irányadó ráta alakulásának leginkább meghatározó tényezője kedvezőbben alakult, mint a közgazdászok várták. Az elemzők 4,3 százalék körüli inflációt prognosztizáltak az időszakra.
Azonban a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsát ez valószínűleg nem befolyásolja, ugyanis saját inflációs prognózisukra támaszkodnak a jegybankárok. Ez viszont annál inkább befolyásoló tényező, és pozitív hír, hogy az MNB novemberi inflációs prognózisa alapján a jegybank 2011 első negyedévére 4,5 százalékos pénzromlási ütemet várt. Ennek alapján a legvalószínűbb, hogy kivárás jellemzi majd a monetáris tanács tagjait. Azonban lehet, hogy a kedvező inflációs adat hatására a kamat csökkentése felé mozdulnak el egyes tagok.
Az utolsó kamatdöntés feszültsége
A januári kamatdöntésen eddig soha nem látott esemény történt. A monetáris tanács előtt három javaslat állt: a kamat csökkentése, a kamat tartása és a kamat emelése is a lehetséges forgatókönyvek közt volt. Bánfi Tamás a kamat csökkentése mellett érvelt, Bihari Péter, Csáki Csaba és Karvalits Ferenc a kamat tartása, Simor András, Király Júlia ás Neményi Judit a kamat emelése mellett tette le voksát. Ennek hatására szavazategyenlőség alakult ki, az elnök „újragondolásra” kérte a tagokat, majd Bihari Péter meggondolta magát és a „héják” mellé állt, így emelkedhetett a kamat 6 százalékra. Figyelemre méltó, ha Bánfi Tamás a kamat tartása mellett áll ki, akkor 4:3 arányban, ugyan szintén szoros eredménnyel, de szinten maradhatott volna az alapkamat.
A forint stabil, és erős
Ebben az évben a forint árfolyama stabilitást mutat, és jelentősen erősödött az euróval szemben. A 270-es szint körül ingadozik az euróval szemben az elmúlt napokban.
Az elmúlt hónap a kormány költségvetési kiigazítási csomagjára való felfokozott várakozással telt el. A várhatóan 600 milliárd forintot meghaladó program nagyobb része kiadáscsökkentése lehet, de a bevételek növelése is nagyobb szerepet kaphat a korábban várt egyharmados résznél.
Kockázatos reformcsomag?
Ha a bevételek növelése viszonylag nagy szerepet kap, melynek inflációs hatása jelentős lehet, az elvágja annak lehetőségét, hogy a jegybank a következő hónapokban enyhítsen a monetáris kondíciókon. Ha az MNB úgy ítéli meg, hogy a csomagban lévő bevételnövelő intézkedések inflációs hatása jelentős, akkor további kamatemelés mellett is dönthet a jegybank néhány hónapon belül.
A forint árfolyamát nem ütötte meg a kiábrándító decemberi ipari termelési adat, az idei első havi költségvetési hiány – mely az egész évre tervezett deficit majdnem egyötödét teszi ki –, és az sem, hogy a tavalyi 3,8 százalékos költségvetési deficit várhatóan nem teljesül. A makrogazdasági hírek piaci fogadtatása alapján szintén nem lehet a kamat emelésére számítani.
A piac sem számít kamatemelésre
A 3 hónapos kincstárjegyek február 15-én 5,94 százalékos átlaghozam mellett keltek el. A piac tehát nem áraz kamatemelést. Meg kell jegyezni, a kincstárjegyek értékesítését az elmúlt hetekben jelentős vételi érdeklődés övezte. Csáki Csaba a héten hangsúlyozta, hogy kedvezően alakul Magyarország kockázati megítélése. A monetáris tanács tagja a kamat tartása mellett teheti le voksát.
Azonban ha a kedvező események hatására többen a kamat csökkentése felé fordulnának a „galamb” szemléletű tagok, miközben a „héják” további kamatemelés mellett érvelnének, könnyen újra nehéz helyzetben találhatnák magukat a tanács tagjai a döntés meghozatala kapcsán. Azonban ennek esélye igen alacsony. Sokkal inkább valószínű, hogy megenyhül a héják szíve. Ezt erősíti, hogy a Reuters által megkérdezett közgazdászok közül 26 várja a kamat tartását, 1 a kamat emelését, és 3 elemző nem adott választ.
Mi lesz, ha jön az „új tanács”?
Több elemző úgy vélekedett, hogy az új monetáris tanács „galamb” szemléletű lehet. A kormány megváltoztatná a jelenlegi rendszert, mely szerint 2 tagot a kormányfő és 2 tagot az MNB elnöke jelölhetne. Az új szabályok értelmében az Országgyűlés illetékes bizottsága jelölhetné a 4 tagot. Ezzel – tekintettel arra, hogy gyakorlatilag a kormány delegálhatja a tagokat – a kormány által preferált lazább monetáris politika irányába mehetne a tanács – vélekedett Peter Attard Montalto, a Nomura közgazdásza.
Az irány azonban nem ennyire egyértelmű: a tagok – legyenek akármennyire „galambok” – figyelembe fogják venni az infláció alakulását, és a forint árfolyamát is. A kamatcsökkentés útjában áll ugyanis az is, hogy a lakosság hiteltörlesztési képessége a devizában denominált adósság miatt jelentősen függ a forint árfolyamától (és a kamat csökkenésének hatására eshetne a forint), amely ha jelentős gyengülésen menne keresztül, az veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást a hitelek bedőlésén keresztül.
