MSZOSZ: Ettől még nem lesznek munkahelyek
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában úgy fogalmazott ”Az általunk ismert adatok szerint, európai összehasonlításban, a magyar munkavállalók, illetve a magyar gazdaság egy munkaórára vetített teljesítménye lényegesen közelebb van az európai huszonhetek átlagához, mint a béreik vagy a védettségük” Pataky a magyar munkamorálban sem látott különösebb kivetnivalót, mondván: ha egy magyar munkavállaló bárhol Európában munkát kap, megállja a helyét.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a hosszabb próbaidő, az egyszerűbb elbocsátás, az egyes vállalkozások esetében lehetővé teendő öt és fél napos munkahét avagy a napi tizenkét órás munkavégzés – nem lényegi elemei a kormány bürokráciacsökkentő csomagjának. “Ezek költségcsökkentő lépések, amelyek valóban enyhítik a vállalkozások terheit. De ami igazán fontos - és amit a csomag címe is sugall -, az a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése; ami az adóbevallásokat, a különböző adatszolgáltatásokat, a kormányzati szervekkel való kapcsolattartást jelenti. Ez az, ami a versenyképesség szempontjából fontos és sokat hozhat” .
Arra a kérdésre, mely szerint hozzájárulhat-e ez a csomag százötvenezer új munkahely létrejöttéhez, ahogyan azt a kormány tervezi és feltételezi, Pataky Péter elmondta, a baj a csomag kommunikációjával van. Szerinte az adminisztrációs terhek csökkentése csökkenti ugyan a költségeket és könnyíti a vállalkozások működést – de munkahelyeket önmagában nem teremt. “Munkahelyeket az teremtene, ha több piac és nagyobb kapacitásigény lenne; ha több árura és szolgáltatásra lenne szükség a vállalkozásoktól” - szögezte le az MSZOSZ elnöke.
Rolek Ferenc másként látta és arra hívta a figyelmet, hogy a bürokráciacsökkentő csomag – a kormány kommunikációja szerint is – egy többlépcsős folyamat első állomása. “Ha itt valóban több száz milliárdos megtakarítás illetve folyamategyszerűsítés történik, akkor versenyképesebbé válnak a magyar vállalkozások. Ez a versenyképesség-javulás teremt új üzleti lehetőségeket és új munkahelyeket” - vázolta, megjegyezve: akár egy-két éven belül is érezhető lesz a javulás, attól is függően természetesen, hogy az egyes elemeket mikor vezeti be a kormányzat.
A tervek megvalósításához törvényeket is kell módosítani – főleg a munkajogi viszonyokat érintő változtatások kapcsán – emlékeztetett Pataky Péter. Az MSZOSZ komoly előzetes egyeztetésre számít a kormányzat részéről. “Nagyon bízom benne, hogy az itt ötletként felvetett néhány módosítás nem is valósul így meg, mert nem ésszerű és csak a munkavállalók kiszolgáltatottságát növeli, nincs valódi munkahelynövelő hatása” - érvelt Pataky Péter. A szakszervezeti vezető kijelentette: bármilyen furcsán hangzik is, a munkaidő rövidülésének lenne munkahelyteremtő hatása – ugyanahhoz a teljesítményhez több ember kellene ugyanis. Ebben viszont nem érdekeltek a vállalkozók - tette hozzá.
Rolek Ferenc viszont úgy látja: lehet, hogy rövid távon kevesebbet kapnak a csomag nyomán a munkavállalók. De hosszú távon biztosan lesznek belőle úgy munkahelyek, ebből pedig a munkavállalók is nyerhetnek hosszabb távon. Megismételte: a csomag csökkenti a vállalkozások adminisztrációját és némileg a költségeiket is. Ezzel együtt is azt gondolja, hogy a csomag jó néhány tervezett intézkedését finomítani kell – hangzott az interjúban.
