MT: Líbiáról is szó volt a kamatdöntésen

A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a makrogazdasági és inflációs folyamatok a márciusi inflációs jelentés előrejelzésében szereplő alappályának megfelelően alakultak az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma délután közölt áprilisi kamatdöntésről szóló rövidített jegyzőkönyvéből.

Azonban kiemelték, a gazdaságot érő költségsokkok miatt az infláció rövid távon számottevően meghaladhatja az inflációs célt, jövő év végére azonban változatlan jegybanki alapkamat mellett 3 százalék közelébe süllyedhet.

„Többen kiemelték, hogy az inflációs adat összetétele kedvezőtlen volt, és a maginfláció meghaladta a jegybank prognózisát. A tanácstagok ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a folyamat tartósságának megítéléséhez több időre van szükség” – áll a jegyzőkönyvben.

Egyes tanácstagok szerint a maginflációs adat arra utalhat, hogy a költségoldali inflációs nyomás fogyasztói árakba történő hosszú távú átgyűrűzésének mértéke a korábbi évekhez képest nem változott, csak a sebessége lassult, és az átgyűrűzést a korlátozott belföldi kereslet legfeljebb átmenetileg fékezheti – figyelmeztetnek a jelentésben.

Többen arra figyelmeztettek, hogy az inflációs kilátások megítélése azért különösen nehéz jelenleg, mert a mezőgazdasági- és nyersanyag-árak volatilitása nagymértékben növekedett az elmúlt időszakban, és az ebből fakadó bizonytalanság a piaci előrejelzések heterogenitásában is tükröződik. Az olajárak elmúlt hetekben megfigyelt jelentős emelkedésének korrekciója az év további hónapjaiban a tagok többsége szerint nem zárható ki, különösen, ha a líbiai konfliktus rendeződik – áll a jegyzőkönyvben.

A rövidített írásban az olvasható, hogy egyes tanácstagok bizonyos élelmiszerárak korrekcióját is elképzelhetőnek tartották a következő hónapokban, ugyanakkor többen a nyers élelmiszerek árainak tartós emelkedését várták. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az első negyedévben a hatósági intézkedések következtében a vártnál némileg kisebb áremelkedésre került sor.

Egyes tanácstagok emellett arra figyelmeztettek, hogy amíg a kormány beruházásösztönző lépései nem tudják érdemben kifejteni hatásukat, a beruházások csökkenése kedvezőtlenül hathat a potenciális növekedésre, és így az inflációs nyomást ellensúlyozó negatív kibocsátási rés a vártnál gyorsabban záródhat.

A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy Magyarország kockázati megítélése az elmúlt időszakban némileg javult, és ennek köszönhetően a forint eszközök iránti befektetői érdeklődés is kedvezően alakult. A pozitív tendenciát elsősorban a régiós folyamatok, kisebb részben a magyar események okozták.

Többen kiemelték, hogy a Széll Kálmán terv javította a befektetői megítélést, egyes tanácstagok szerint ugyanakkor a terv gyakorlati megvalósítását övező kockázatokat egyelőre nehéz megítélni.

A kamatpolitika lehetőségeinek értékelésekor minden tag a kamatszint tartására vonatkozó javaslatot tett. A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a legfrissebb információk szerint a márciusi inflációs jelentés előrejelzésének mind az alappályája és kockázati forgatókönyvei továbbra is tarthatóak.

Elhangzott olyan vélemény is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) közelmúltbeli kamatlépése sem befolyásolta a magyar monetáris politika mozgásterét, mert az EKB döntése, és a kapcsolódó kommunikáció nem változtatta meg a piaci szereplők várakozásait, és az események az előrejelzésben szereplő pályának megfelelően valósultak meg.

Többen kiemelték ugyanokkor, hogy a nyersanyag- és élelmiszerárak alakulására, illetve az esetleges másodkörös hatások értékelésére kitüntetett figyelmet kell fordítani a következő hónapok döntéseinél – zárul a jegyzőkönyv.