Munkaadók: Korlátlanul átvihető szabadságot!
A munkavállalókkal és a munkaadókkal is találkoztak a múlt héten a nemzetgazdasági tárca képviselői, ám továbbra sem ismert az a módosított szöveg, amely a leginkább kifogásolt pontokon vátoztatott volna. A hetek óta vitatott anyaggal kapcsolatban kormánypárti nyilatkozók leszögezték: a védett kor bekerül a végső javaslatba, és ígéretet tettek arra is, a kismamák felmondás elleni védelme sem szűnik meg. A múlt hét végén a nemzetgazdasági tárca (NGM) közleményben adta hírül, hogy a szabadságos napok száma sem csökken, jóllehet a munka törvénykönyvének tervezete ilyesmit nem is tartalmazott. Ezt az elemet a munkapolitikai stratégiai iratként felfogható Magyar munkatervben és a Széll Kálmán-tervhez kapcsolódó Bürokráciacsökkentő csomagban fogalmazta meg a kormány. A jelenlegi tervezet változtatta volna a szabadság kiadásának rendjét, és a megszerezhető legtöbb szabadságot későbbi életkorban lehetett volna csak elérni. Ennek az elemnek a felülvizsgálatáról azonban egyelőre nincs szó.
„Kifejezetten konstruktív, jó hangulatú egyeztetés zajlott a munkáltatók és a Nemzetgazdasági Minisztérium között” – mondta el a Világgazdaságnak Dávid Ferenc a pénteken tartott egyeztetésre utalva. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: „A munkaadók egyetértenek azzal, hogy új munka törvénykönyv kell, eljött az idő, amikor már nem elegendő a régi jogszabály módosítgatása. A jelenlegi tervezet irányultságával is egyetértünk, valóban jó az, ha a felekre, a szakmákra, az ágazatokra bízza a törvény egyes lényegi kérdésekben a megállapodás megkötését. A munkaadók nem vitatják a védett kor megmaradásának szükségességét, és nem kívánják a szabadságos napok számának csökkentését sem. Ezeknek a dolgoknak a megváltoztatása érthető módon nagy felháborodást váltana ki a társadalomból, ez pedig nem lehet a cél” – mondta el a főtitkár, aki szerint ugyanakkor az Országgyűlésnek önmegtartóztatást kellene gyakorolnia az újabb munkaszüneti napok kiadását illetően. Dávid Ferenc hangsúlyozta: olyan jogszabálynak kell létrejönnie, amely mindenki számára elfogadható, nem akarják a munkaadók sem, hogy a munkavállalók a törvényt egyfajta cselédtörvényként éljék meg.
A munkaadók egyik javaslata szerint a táppénz összegéhez hasonlóan a munkáltató által fizetett betegszabadságra jutó kifizetést is limitálnák. „Ezt az is indokolja, hogy a keresőképtelenség átlagos esetben nem haladja meg a három hetet, így lényegében a munkáltató állja ennek teljes költségét, lévén 15 napig a cég fizeti a dolgozót betegsége idején” – tette hozzá Dávid Ferenc.
További munkaadói javaslat az is, hogy – kizárólag a dolgozó kérésére – gyűjthetők legyenek a szabadságos napok, és korlátlanul átvihetők legyenek a következő évre. Ennek Dávid szerint a dolgozó akkor vehetné hasznát, ha például előre tervezett időpontban építkezik, de akár a szülés idejére előre is kivehető hoszszabb szabadság. Így például egy dolgozó, akinek 25 nap szabadságra van jogosultsága, megtehetné, hogy egy évben csak 15-öt vesz ki, a következőben pedig a maradék 10 nappal együtt összesen 35-öt. Az NGM ígéretet tett a munkaadói javaslatok megvizsgálására.
„Szeretnénk, ha az új munka törvénykönyve nevesítené a közelmúltban megszűnt Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) helyett létrejött Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot” – mondta a főtitkár. Dávid Ferenc szerint ez azért lenne fontos, mert nem szeretnék, ha a minimálbér kérdésében a kormány a megkérdezésük nélkül döntene. Az egyeztetés jövőjéről szólva a VOSZ főtitkára megjegyezte: a hat szakszervezeti konföderáció képviselőivel és a kormányoldallal együtt kívánnak háromoldalú tárgyalásokat folytatni a tervezetről. „Azt remélem, ez meg fog valósulni, mert máris látszik, hogy hiányzik az egyeztetési folyamatból az OÉT” – fogalmazott a főtitkár.
Nem elégedett a szakszervezeti vezető
„A változtatásokra csak nyilatkozatokból következtethetünk, valójában nem tudhatjuk, mi került ki a tervezetből, és melyik elem maradt benne, mert az NGM a csütörtöki alkalomra sem hozott semmilyen szöveget. Ezért az eseményt nem egyeztetésnek, inkább csak találkozónak minősíteném” – mondta el a Világgazdaságnak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „Szeretném elkerülni azt a látszatot, hogy a felmerülő változtatásokkal elégedettek lennénk, mert a kismamák védelme megszűnésének fel sem szabadna merülni. A szabadság csökkentésének cáfolatát hangsúlyozó minisztériumi közlemény is megtévesztő, mert a tervezetben egyáltalán nem szerepelt ilyen pont, a munkaanyag későbbi életkorban tette volna elérhetővé a 30 napos szabadságot, és a kiadásának rendje is megváltozott volna” – mondta.A munkavállalókkal történt találkozón az NGM hangsúlyozta: a végleges szövegben garantálni fogják a szakszervezetek nemzetközi szerződésekben foglalt jogosítványait, így például nem lehet majd elbocsátani az érdekképviseletek tisztségviselőit.
A munkavállalókkal történt találkozón az NGM hangsúlyozta: a végleges szövegben garantálni fogják a szakszervezetek nemzetközi szerződésekben foglalt jogosítványait, így például nem lehet majd elbocsátani az érdekképviseletek tisztségviselőit. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.