Munkahelyek veszélyben, a hátrányos helyzetű térségekben romolhat a helyzet

Két pofont is adott a kormány az elmúlt napokban az agrárvállalkozásoknak – mondta lapunknak Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. Miután a kormány úgy döntött, hogy 2015 januárjától nem támogatja az 1200 hektár feletti területen működő gazdaságokat, most az agrárkörnyezetgazdálkodási-támogatások kerültek veszélybe. A programban érintettek több mint kétharmada egyéni vállalkozó, őket közvetlenül fogja érinteni a tervezett megvonás.

A főtitkár elmondta: az elmaradott, hátrányos helyzetű kistérségekben drámai következményekkel kell számolni. Legrosszabb helyzetben Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van. Az ottani gazdaságok átlagosan 2500 hektár területen dolgoznak, és közel 100 főt foglalkoztatnak. A támogatás megvonásával ezek a munkahelyek kerülnek veszélybe, és tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az érintett megyékben a munkanélküliségi ráta 20-50 százalékkal meghaladja az országos átlagot, ami azt jelenti: több helyen ötször nagyobb a munkanélküliség, mint az országban. „Tényekkel tudjuk alátámasztani, hogy azokban a falvakban, kisvárosokban, ahol működnek mezőgazdasági vállalkozások, a munkanélküliség felére-harmadára csökkent” – magyarázta a szakember. A tapasztalatok azt mutatják: az említett térségekben működő gazdaságok a legnagyobb, és sok esetben – a helyi önkormányzatok mellett – az egyetlen munkaadók. De nem tesznek szert a kormány által gyakran hangoztatott extra profitra – tette hozzá. A bevétel arra elég, hogy a szükséges fejlesztéseket elvégezzék, ami azt jelenti: a támogatások megvonásával azonnal veszteségessé válnak. De a települések sem járnának jól, mivel sok esetben az ott működő agrárvállalkozások adják az adóbevételek 100 százalékát.

Borsodban 365 település van, ennek kétharmada statisztikailag is elmaradott térségnek minősül. A megyében 29 agrárvállalkozás működik, ebből 19 a hátrányos helyzetű településeken található, és négyezer embernek ad munkát – mondta Pataki László, a BAZ Megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség elnöke. Tájékoztatása szerint az egyik jelentős probléma, hogy a megye termőterülete 1990 óta 100 ezer hektárral csökkent, a dombos, vízmosásos területek művelését pedig nem vállalja senki. Itt számolni kell azzal is, hogy a közrend, közbiztonság fenntartása komoly feszültségeket okoz.

Szabolcsban a 94 – és nagyjából 10 részmunkaidőst – főt foglalkoztató Prügyi Mezőgazdasági Zrt. működése került veszélybe. A cég a megye egyik legelmaradottabb téréségében gazdálkodik 2326 hektáron – nyilatkozta Rácz László, a vállalat elnöke. „Ha a kormány beváltja tervét, 120 millió forint támogatást veszítünk, és ellehetetlenül a cég működése.

A megyében nagy valószínűséggel nem fognak tudni elhelyezkedni az alkalmazottak, mivel nincs más lehetőség” – tette hozzá. A szakember elmondta: ha nincs közmunka, 60 százalékos a munkanélküliség, ha van közmunka, 34 százalékos az arány.

Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke úgy reagált: a nagyüzemi tőkés társaságok továbbra is talpon tudnak maradni, nem viszi őket csődbe a föld alapú támogatás megvonása. Szerinte a MOSZ beállt a baloldali szervezetek sorába és félelemkeltéssel, riogatással próbálja meg saját érdekeit védeni. „Hozzáigazítjuk a támogatási rendszert a kis, közepes, és családi gazdaságok, illetve a nagyüzemek 80-20 százalékos arányához” – mondta a politikus.

Foglalkoztatás számokban

A KSH adatai szerint az országos foglalkoztatási ráta 56,4 százalék, a Borsod megyei 50, 8 százalék, a szabolcsi 51,5 százalék. A kormány tervezete szerint a megvont támogatások összege 750 millió forint, ez összesen 17700 hektárt érint, és 1280 munkahely megszűnését jelenti.