Nagy sebességű élénkítés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzámos országban előkelő helyen szerepel a gazdaságélénkítő eszköztárban a nagy sebességű (legalább 180-200 km/h sebességre alkalmas) vasúthálózatok építése, illetve bővítése. Jelenleg Kína rendelkezik a legnagyobb szabású fejlesztési elképzelésekkel, de Indiában és Szaúd-Arábiában, sőt, a vasúti személyszállítást hagyományosan inkább „hanyagoló” Egyesült Államokban is komoly terveket dolgoztak ki ilyen megfontolásból. Európában ugyanakkor felemás a helyzet: miközben a kontinens nyugati fele továbbra is az élvonalban akar maradni a nagy sebességű vasutak építésében és használatában, az új uniós tagállamok szinte teljesen fehér foltnak számítanak e téren.
A nagy sebességű vasútvonalak építése mellett más érvek is szólnak, mint a beruházások keresletélénkítő és munkahelyteremtő hatása. Így például a rendkívül magas technológiai színvonal, a környezetkímélő vasúti közlekedés vonzerejének növelése az autóval szemben, valamint a hálózatba bekapcsolt településeken várható pozitív hatások. Ez utóbbira hozza fel példaként a Financial Times a spanyolországi Valladolid városát, amely azóta kelt új életre, hogy a szupervasútnak köszönhetően alig egyórányira zsugorodott a menetidő a 160 kilométerre fekvő Madridig. A spanyolok egyébként a továbbra is intenzív bővítéseknek köszönhetően várhatóan már jövőre megszerzik a világelsőséget Japántól a nagy sebességű vasúthálózat hosszúsága terén.
Nem marad le a versengésben az e téren úttörőnek számító Franciaország sem, ahol a politikai vezetés kulcsszerepet szán a gazdaságélénkítésben a TGV-hálózat bővítésének. Mint arra a francia vasutak (SNCF) stratégiai igazgatója, David Azema rámutatott, állami cég lévén továbbra is olcsón juthatnak hitelhez az ország kedvező besorolásának köszönhetően, így forráshiány nem akadályozza a bővítéseket.
Ugyanakkor az SNCF és más nyugat-európai vasúttársaságok lehetőségei sem kimeríthetetlenek. A recesszió miatt visszaesett jegyárbevételek, illetve a jövőben várható újabb költségvetési megszorítások miatt számos több évre szóló projekt sorsa is bizonytalanná válhat. Ráadásul továbbra sem látszik megoldódni az a strukturális probléma, hogy a személyszállítás lelkes modernizálása mellett túl kevés energia marad a vasúti fuvarozás fejlesztésére.
Európa nyugati felénél sokkal rosszabbak az új tagállamok kilátásai. Régiónk válság által sújtott államaiban ugyanis a legtöbb kormányzat arra sem képes, hogy az uniós támogatással finanszírozható projektekhez szükséges önrészt előteremtse, ráadásul gyakorlatilag a nulláról kellene elkezdeni az építkezéseket. Konkrét szupervasút-építési tervekkel eddig csak Lengyelország állt elő, ahol 2018-ig kívánják kiépíteni a Varsót Poznannal, illetve Wroclawval összekötő szakaszt.
A következő évtizedben ugyanakkor teljesen átalakulhat a nagy sebességű vasúti világrangsor, feltéve, hogy Kína végrehajtja 2014-ig szóló nagyszabású terveit. Peking az 585 milliárd dolláros gazdaságélénkítő program 38 százalékát szánja közlekedés-, ezen belül elsősorban vasútfejlesztésre.
A tervek szerint 2020-ig összesen 16 000 kilométernyi nagy sebességű vasúthálózat áll majd készen, ez így együttvéve hosszabb lenne a világ összes többi hasonló hálózatánál. JK–KoM
Szerényebb magyarországi tervek
Várhatóan 500 kilométernyi vasútvonal korszerűsítésére kerül sor 2007–2013 között Magyarországon.A vasúti nagyprojektek közül az Európai Bizottság a közelmúltban hagyta jóvá a Sopron–Szombathely– Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítését célzó 48,6 milliárd forintos beruházást. Az előirányzott fejlesztések között szerepel a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal rekonstrukciója, a legfontosabb páneurópai, IV. számú kiemelt vasúti folyosó Békéscsaba–Lökösháza közötti részének kétvágányú kiépítése, a Budapest–Székesfehérvár–Boba vasútvonal felújítása és kiépítése, a záhonyi térség vasúti infrastruktúrájának fejlesztése, a Szajol–Püspökladány vasútvonal rekonstrukciója és az elővárosi beruházások közül a Budapest–Esztergom vonalszakasz felújítása is.
Fontos nagyprojektje a területnek a vasúti GSM-R kommunikációs rendszer kiépítése is.
A vasúti nagyprojektek közül az Európai Bizottság a közelmúltban hagyta jóvá a Sopron–Szombathely– Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítését célzó 48,6 milliárd forintos beruházást. Az előirányzott fejlesztések között szerepel a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal rekonstrukciója, a legfontosabb páneurópai, IV. számú kiemelt vasúti folyosó Békéscsaba–Lökösháza közötti részének kétvágányú kiépítése, a Budapest–Székesfehérvár–Boba vasútvonal felújítása és kiépítése, a záhonyi térség vasúti infrastruktúrájának fejlesztése, a Szajol–Püspökladány vasútvonal rekonstrukciója és az elővárosi beruházások közül a Budapest–Esztergom vonalszakasz felújítása is.
Fontos nagyprojektje a területnek a vasúti GSM-R kommunikációs rendszer kiépítése is.-->
