Nehéz évek előtt Budapest

Megszorító költségvetésre bólintott rá a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén. A dokumentum szerint a kiadási főösszeg 66 milliárd forinttal csökken a 2010-es értékhez képest, a bevétel pedig 21 milliárddal lehet kevesebb a tavalyinál. Hogy mennyire nem rózsás Budapest anyagi helyzete, azt jól jelzi, hogy a Fidesz-KDNP képviselői a közgyűlési vitán kerülték ugyan a megszorításra utaló szavak használatát, de gyakran hangoztatták: az előző városvezetés hibái miatt szükséges a szigor.
A költségvetési javaslat legnagyobb vállalása az, hogy 2012-től nullszaldóssá tennék Budapest gazdálkodását, egy évvel később pedig már hitelt sem venne fel a főváros. Ennek azonban súlyos ára van. Ahogy arról elsőként számot adtunk, a koncepció szerint több nagy fejlesztési projekt is leállna.

Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a 4-es metró építéséé lehet: a tervek szerint 2014-ig elkészülne a Baross térig tartó első szakasz, az európai uniós pályázatokban ettől különállóan kezelt Baross és Bosnyák tér közti vonal azonban nem épülne meg.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az állami támogatás drasztikus csökkenése várható, a városházi számítások legalábbis az idei 66 milliárdos központi segítség után 2014-re már alig egymilliárddal kalkulálnak. Más projekteket is leállítana a városvezetés; a legtöbbeket érintő ezek közül az Andrássy úti, a Dózsa György úti és a Krisztina körúti közlekedésfejlesztés lenne, de idetartozik még a Városliget rekonstrukciója s a Péterfy Sándor Utcai Kórház eszközbeszerzését sem támogatnák tovább.

Bár a koncepcióban határozottan leszögezik, hogy szakítani kell a fűnyíróelvvel, három kivétellel minden terület működési költsége csökken. A közlekedés- és parkolásügyek az eddigi 8 helyett 10 milliárdot kaphatnak, 1,2 milliárdról 2,8 milliárdra nőttek a vállalkozási és vagyonkezelési feladatok működési költségei, a vagyon-nyilvántartási feladatok célszáma pedig megegyezik a tavalyival, ám minden más téren kevesebből kell gazdálkodni 2011-ben. Az arányokat tekintve a legnagyobb vesztes a lakásügy, ahonnan a források 89 százalékát elvonhatják, de a városrendezési és a sporthoz kötődő feladatokra is a 2010-es összeg kevesebb mint fele juthat.

Látványos spórolás kezdődik a szociális ügyekben is. Tizenegy, hajléktalanokat támogató szervezettől jelentős, 400 ezer és 14 millió forint közti összeget vonnak el, köztük a Máltai Szeretetszolgálattól és a Vöröskereszttől is. Rosszul jár az oktatásügy is: az ottani működési tartalék várhatóan nem lesz biztosítható. A 2011–12-es tanévtől megszűnne a súlyos tanulási és magatartási problémával küzdők integrált oktatását segítő központ támogatása, s a kerületek által ellátott oktatási feladatokat sem tudják finanszírozni szeptembertől, ha nem vizsgálják felül az erről szóló szerződést.

A megszorítások tehát súlyosak, ám a végcél világos: a 2017-ig szóló koncepció stabilizálná a város működését. Politikai szempontból fontos, hogy adott a számonkérhetőség ígérete is, hiszen a 2014-es választási évre már nullszaldós költségvetést és hitelfelvétel nélküli gazdálkodást ígérnek. A következő két évben azonban még mindenképp rá lesz szorulva Budapest a hitelfelvételre, ebben az évben 38, 2012-re pedig valamivel több mint 6 milliárddal számolnak. Mindeközben a bevételeket és a kiadásokat is mintegy százmilliárddal csökkentenék a jelenlegi szinthez képest hat év alatt. A hiányt pedig az idén rekordmagasságúra emelnék, a működési költségek 65,9 százalékára, 2017-re azonban ezt 40,7 százalékra csökkentenék.

Az LMP is megszavazta

Tarlós tartós vegetálásra ítéli Budapestet - ezzel a címmel adott ki közleményt az LMP fővárosi frakciója szerdán, majd mégis igennel szavaztak a költségvetés koncepciójára. Hanzély Ákos LMP-s önkormányzati képviselő elmondta, azért döntöttek így, mert az ágazati sorok még módosíthatóak, s az ökopárt több módosító javaslata is beépült a tervekbe, például a dugódíjról vagy az értéknövekedési adóról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes költségvetést is meg fogják szavazni.